Sz. Szántó Judit: Valóság és dráma Nyugaton (Színházi tanulmányok 6., Budapest, 1962)

Az "újnaturalisták"

elitélteti azt a hősét, süti egy ujnat uralist a drámában kizárólag szerencsétlen áldozat lennes Willy Lomant, Az összehasonlítást folytatva érdekes megfigyelni,mint változik át Millernél realista alkotássá egy olyan miliő bemutatása, amely valósággal kínálja magát naturalista ábrázolásra: a Két hétfő emlék

e /

A Memory of Typ Monday

s

. 1955/ irodájának mélységesen csüggesztő taposómalmára gondolok, ahol egyformán peregnek a napok, uniformizálódnak az emberek, s a szürke élet egyéniségükkel együtt akaraterejüket is elsorvasztja. Emiitett nagy tanulmányában Miller ia azt állítja, hogy ez az élet "megfosztja az embereket az elhatározás lehetőségétől és az akarattól azon a zárt,szürke körön tul, amelyben pedig nagyon is sovány a választás a. lehetősége" - mindamellett még ebben a környezetben is megtalálja a módját a kontúros, határozott emberábrázolásnakj az alakok szerencsétlen sorsa iránti mély, humanista részvéte ellenére is megbírálja őket - például azzal, hogy az épp akkor uralomra kerülő Hitlerről az egész irodában mindössze egy ember tud, holott az újságok bőven foglalkoznak vele, A bonyodalommal, jó ösztönnel, takarékosan bánik,mégis megrajzol néhány kitörési kísérletet: a megtört gerincű öreg Gus féktelen, élethabzeoló tombolását halála előtt, az ir Kenneth kis lázadását, aki legalább addig Jut el, hogy évtizedek porától-piezkától végre megtisztítja az ablakokat ée a fiatal Bert cselekvését, aki elmegy innen, hogy tanuljon, hogy megpróbáljon emberibb, méltóbb életet élni. Másfelől, hiven az igazi csehovi hagyományhoz, élesen domborítja kl a társadalom felelősségét is, A szük kis környezeten belül is megteremti a társadalmi hierarchiát, amelynek legmagasabb fokán Mr, Eagle, a főnök alakja áll. Milliomos, sőt, akár a vállalat igazgatója is persze nem teszi be a lábét ebbe a kis szállítási irodába, mégis a tőkés társadalom hangja szólal meg Eagle száján át egyetlen, zseniálisan sűrített mondatban. Mikor a hivatalnokok panaszkodnak, hogy I A.Miller: A realizmusró

l. Színháztudományi Intézet. Budapest, 19^T~63. p. - 56 -