Székely György: A színjátéktípusok kutatásának módszeréről (Színházi tanulmányok 5., Budapest, 1961)

VI. Két szinjátéktipus leírása és meghatározása a javasolt szempontok szerint

vagy a színészek énekének felerősítésére /nehezebb mozgások alkalmával/ vagy helyettesítésére szólaltat meg. 9« Játéke_szközök._ A szereplök gazdag, hagyományos díszes jelmezeket, köntösöket viselnek. Maszkot csak a főszereplők kapnak; ezek rendszerint fából készülnek és magas művészi és történeti értékük van. Festésük konvenciókon alapul.Ugyanígy konvenciókon alapul az erősen jelzett díszlet: párnák, fakeretek tetővel. A használt kellékek közül a sokjelentésü legyező a legfontosabb. A fegyverek azonban reálisak. 10. Mese

A me_sefüzó_s,_ cselekményt A szöveg részben prózában, részben versben van irva. Nyelvezete a 14. sz. shoguni udvarának nyelve, ezért a mai közönség számára alig érthető. A versforma a 7 ós 5 szótagos japán vers divatos formájára készül. Sok játék szövege irodalmi ihletésű: közismert versek köré irt, dramatizált játék. Legegyszerűbb kezdeti formája kétrészes volt. Egy bevezető prológ-dialóg ismertette a következő játék legfontosabb tudnivalóit, utána az addig ülve recitáló színészek eltáncolták-játszották az eseményeket. Az arisztokratikus jelleg egyik érdekes következménye, hogy csak a főrangú és nemes eredetű szereplők szövege van megirva, az un. kyogen-szerepek /nem tévesztendő össze a hasonló elnevezésű közjátéktipussal/, a népi szerepek szövege nem rögzített. Ma körülbelül még 250 mü van a japán Nö-szinházak repertoárján. A 16. sz. óta kialakult a játékok füzér-formája, amelyeket vagy egy nap alatt, vagy egymást követő napokon játszottak el.A hat játék, jellege szerint igy alakult: 1- Isteni játék, vagy ima-játék 2- Harci játék, amelyben egy harcos szelleme megjelenik 5- "Parókás" darab, főszereplője nő 4- Dómon-játék - 74 -