Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - A népi színjátékról /1938/

A NÉPI S Z INJ Á" T É K R 6 L Népi játékok mai szinpadon A parasztszinjáték megoldásra váró problémái három, külön vizsgálandó, de egymással összefüggő csoportra tagolódnak. 1. A parasztságnak játszó szinház feladatai. 2. A parasztság sajátos színjátékának kérdései. 3. A parasztság által őrzött népi játékok mai színpadra vitelének lehetőségei. Ezúttal a sorrendben a harmadik, de aktualitását tekintve elsőrendű jelentőségű problémakörrel, tehát a parasztságból kiinduló, általános érvényű szinjáték kérdéseivel kivánunk foglalkozni. A háború utáni magyar színpadon a parasztság először mint téma jelentkezett. A paraszttárgyú szinjáték térhódítása a parasztság felé forduló általános társadalmi érdeklődés természetes következménye volt. Egymásután támasztottak föl multszázadbeli, a német romantikában gyökerező népszínműveket, amelyekben költött jellemvonásokkal fölékesített, mind

ig-vasárnap os parasztalakok szerepeltek. Az ujabb parasztdrámák már reálisabb környezetben és hihetőbb alakban mutatták be a parasztot,de még mindig erősen idealizálva. A hízelgő és fölszínes parasztidealizáláa mögött meghúzódó beállítottságot elárulták a selejtes operettek és kabaréjelenetek, amelyekben a kifigurázott paraszt a pojáca nevetséges és ebben az esetben alantas szerepét töltötte be. A parasztság valódi problémáit tárgyaló,reális parasztábrázoláara törekvő dráma a háború óta alig akadt. Több eredményt Ígértek azok a törekvések, amelyek nem témáért nyúltak a parasztság él étébe,hanem a szinjáték for-