Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - A népi színjátékról /1938/

manyelvót a népművészet elemeivel próbálták fölfriasiteni. A népi jelszavakat hangoztató, de valójában csak népies irányzatok szinpadi képviselői az eredeti népi művészettől legtöbbször csupán motívumokat vettek kölcsön, amelyeket a városi szinjáték meglévő formarendjébe iparkodtak beillesz­teni*. A mesét, a szöveget, a népdalt, a muzsikát, a táncot, a diszitő elemeket és a játékkincset a mai színpad keretein belül szabadon felhasználható anyagnak tekintették. Mások, fordított irányban haladva, nem a meglévő azinjátokformát telítették népi motívumokkal, hanem a városi tartalmat öl­töztették népies formákba. Végül keletkezett olyan törekvés is, mint pl. a Gyöngyösbokrétáó,amely a színjátékszerű nép­szokást kiemelte eredeti funkciórendszeréből és a városi színházakba, egy másik funkciórendszerbe ültette át, abban a hiszemben, hogy ilyen módon a népi játékokat változtatás nélkül, érintetlen épségben mentette át a mai színpadra.Pe­dig a mai szinház másfajta struktúrájába "érintetlenül" be­illesztett, a teljesen más funkciórendszerbe "változ­tatás nélkül" áthelyezett népi játéknak a lényege vál­tozott meg, eredeti értelme és jelentősége veszett el. Az élő és éltető színjátékszerű népszokás egzotikus, idegen­forgalmi látványossággá alakult át. Ezután feltehetjük a kérdést: lehetséges-e a népi já­tékokat átmenteni a mai szinpadra? Ha a "mai szinpad" kife­jezéssel a mai általánosan uralkodó, de valójában önmagát túlélt szinháztipust jelöljük, akkor határozott nemmel kell válaszolnunk. Bogátirjev professzor,a népi szinjáték problé­májának egyik legalaposabb ismerője, "A népi szinház" cimü, még kéziratban lévő tanulmányában a következőket Írja: "A szinház egységes struktúra. A színielőadás egyetlen alkotó elemének megváltoztatása azétrombolja az eredeti egységet... és végeredményben az egész struktúrának ós a struktúra min­den alkotóelemének megváltoztatáaát jelenti." A népi szín­játék és a "mai" szinpad struktúrája és társadalmi funkció­ig -

Next

/
Oldalképek
Tartalom