Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - A színészi képzelet fejlesztése /1936/

 megirt mondatokhoz a azînész hozzáképzeli a szinpadi alakot, képzeletében látja mozdulatait és hallja hangját. Saját szerepét szubjektiven képzeli el, átérzi, átéli, azonosul vele; a többi szerepeket, a környezetet objektiven

.azaz a szinjáték elképzelt világának az ő szinpadi alakjára gyakorolt hatását érzi caak át. Az elképzelt és átérzett szinpadi alakot a színésznek saját testében és ennek megnyilvánulásaiban kell megelevenítenie. Szubjektív elképzelését tehát egész testében, motorikusán át kell élnie.A képzeletben ilyenmódon megalkotott szinpadi alak működései a gátlésnélküli szinész testi megnyilvánulásaiban spontán megjelenítődnek. A szinészi képzelet főbb jegyei tehát a következők: a/ Irányítottság. /A képzelet működését akarattal indítjuk meg, a spontán képzeletfolyamatokba az akarat időnként beavatkozik./ b/ Szemléletesség, c/ Produktivitás. /Az élményelemeknek nem puszta ismétlése, hanem ujjáalkotása, kiegészítés, transzponálás, uj egységbe foglalás./ d/ Átáltság. /Szubjektivitás és objektivitás, affektiv és motorikus jelleg.

/

e

/ Spontán kifejeződés. Minőségi értékek: pontosság, gazdagság, élesség, eredetiség, intenzitás stb. A képzelet tevékenységének elemeit emlékezetfolyamatok /érzetek, képzetek, érzelmek,indulatok, akaratmegnyilvánulások/ és ujjáalkotások. Képzeletfejlesztő gyakorlatok 1. Reakciógyakorlatok

. A szinészi képzelet fejlesztését un. reflexgyakoriátokkal kezdjük. A növendéknek a legegyszerűbb bshatásokat /érzeteket/ kell felidéznie képzeletében. Ha a növendék a hatás okozóját, az ingerforrást el tudja képzelni, önkéntelenül reagál rá. A felidézett ingerrel áz eredeti érzet a képzeletben önmagától megjelenik éa a testi megnyilvánulásokban nyomban, spontán kifejeződik.