Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)

I. Az ár ellen - Színház és munkásosztály /1934/

kosok kastélyait, kivéve a Vendée-t, ahol a nemesek és parasztok közti érintkezés megőrizte a patriarchális formákat és igy ezek együtt küzdöttek a régi rend visszaállításáért. De nemcsak a munkások és munkaadók életmódjának állandóan tapasztalható ellentéte élezte ki a munkásosztály antikapitalista magatartását. À tudományos szocializmus,különösen az értéktöbblet elméletének nópszerüsödése nagyban hozzájárult az elkeseredés és az igazságtalan jövedelem-elosztás érzésének növeléséhez. Az értéktöbblet elmélete tudatosította a munkásban a tőke által való kizsákmányoltBágát és ébresztette fel benne a munkájával termelt javak teljes ellenértékére irányuló követelését. Az antikapitalista magatartás és a politikai radikalizmus legnagyobb élesztője természetszerűen a munkásosztály egyre rosszabbodó anyagi helyzete ós az uralmon lévő társadalmi rétegeknek azok a gazdasági és politikai intézkedései,amelyeket a munkásosztály a saját szempontjából sérelmesnek érez. Az osztályöntudat és az osztályellentét érzése az a két alaptulajdonság, amely nemcsak a munkásság politikai küzdelmeiben, hanem művészetében is legintenzívebben érezteti hatását.Ezúttal nem ismertettük kimerítő részletességgel a munkásosztály érzésvilágának és életszemléletének minden tulajdonságát. Nem térhettünk ki erkölcsi felfogásának és egyéb igen jelentős jellemvonásainak alakulására sem. Csupán azokat az elemeket sorolhattuk fel, amelyeknek iamertetéae a munkásszinjátszás fejlődésének megvilágítása céljából szükségesnek mutatkozott. 3» A szinház, mint a munkásmüvelődé s eszköze A munkamegosztás fokozódása, a mindjobban növekvő specializálódás az egyéniség kiélési lehetőségeit egyre szűkebb mederbe szorítja. A munkás gyermekkorától kezdődően reggeltől-estig a gyárban robotol és egész életében rend-