Hont Ferenc: Valóság a színpadon (Színházi tanulmányok 4., Budapest, 1960)
I. Az ár ellen - A szinjáték világa /1940/
nya, a színjátszás gyakran nem ia tudatoa célja . A szinjátazó* törekvése egyréazt magára a felidézéare irányul, a megtörtént vagy költött eaemény megjelenítésére, másrészt arra a célra, amelynek érdekében a felidézés, a megjelenitéa történik. Ilyen cél pl. a szórakoztatás, oktatáa, varázslás, gyógyítás, miivészi hatáskeltés, stb.Az előbbi törekvésirány állandó és a színjátszás minden változatában jelenlevő, az utóbbi esetenként különböző lehet, de el nem maradhat. A felidézés, a megjelenítés önmagában még nem acinjátazáa. Az állat hangjának,mozgáaának reflexazerü viaazatükrözése caupán utánzáa . emlékeink önkéntelen végigéléae puszta Iamét- léa. Az utánzáa s főként az ismétlés jelentős alkotóeleme a szinjátszó tevékenységének, de csak a szinjátszáa kettős Irányú törekvésének szolgálatában. Viszont felidéző, megjelenítő törekvés nélkül nincs azinjátázás. Egyes primitiv törzsek az alakokat és eaeményeket megelevenítő mozgáaformákat most ia őrzik táncaikban, de a felidéző, megjelenítő tÖrekvé8 elhalványodásával párhuzamoaan ezek átalakultak indulattáncokká,a mozdulatok eredeti jelentéaét ma már aenki sem érti, a szinjátszáa jegyei eltűntek. A azinjátazásban megelevenülő tartalom azintén kétrétegű. A megformált alak óa az alak működései, a helyzet és a történéa, a költött vagy megtörtént esemény éa a megjátazás mozzanatai együtt éa egyszerre valósulnak meg a képzelt színhelyen , a múltban, évek alatt és a valóságos szin téren, a jelenben, néhány óra alatt. A színjátszó tevékenység eljárásainak kettősségére már rámutattunk. Emlitsük még meg az egyszer megalkotott, előre meghatározott,kötött megjátszásformáknak és a folyton változó, napról-napra alakuló személyiségnek, az anyagnak , azután a lelki és a t esti működésnek, végül a cselekvő éa a szemlélő magatartáa tagozódáaából kialakult azinjátazó együtteanek és közönségnek elempárjait.Ezúttal nem terjeszkedünk ki a azinjátazás minden kettőa összetevőjének behatóbb tárgyalására. A lényeges ismertetőjegyek további tisztázása szempontjából csupán a
