Dömötör Tekla: A színjátszás funkciója falun (Színházi tanulmányok 3., Budapest, 1960)

A legérdekesebb a Hamubotos maszkja.Orra bőrből van és nem fából s éppúgy madárcsőrre emlékeztet, mint a pásztorok orra. Orráról üveggyöngyök csüngenek le, négy nagyobb és három kisebb s ezek a gyöngyök arcának ördögi, félelmes jelleget kölcsönöznek. Ahogy egy néző elmagyarázta, ő a "számkivetett", mert állandóan kiutasitják a szobából, de mindig újra visszatér. A Furulyást szamárnak is hivják,mert ő gyűjti az adományokat. A pásztorok ruházatát hosszú botok egészítik ki. Ami már most a pásztorok játékát illeti, világos, hogy az eredetileg nem tartozott a betlehemes játékhoz, hanem régebbi vonásokat őrzött meg. A pásztorok különös, elváltoztatott, vékony hangon beszélnek. Nem járnak, hanem ugrálnak, miközben botjukra támaszkodnak. Minél magasabbra igyekszenek felugrani a bot segítségével. A pásztorjáték két főszereplője a Kecskepásztor és a Hamubotos. A Kecskepásztor kezében egy kis fabalta van s ezzel állandóan az ajtót, ablakot kopogtatja. A nézők ezt ugy magyarázták, hogy Így akarja elzárni a szobát, hogy a gonosz ne léphessen be. A gonoszt viszont a Hamubotos képviseli,aki ennek ellenére mindig újra beoson a szobába s a kecskepásztor mindig újra kilöki. Amikor a pásztorok a betlehem előtt térdelnek s ajándékokat nyújtanak át a szent családnak a Hamubotos kifigurázza mozdulatukat. Ezután igen érdekes játék következik, az öreg pásztor meghal, a többiek megmérik a lázát, táncolnak körülötte, majd a Kecskepásztor feltámasztja. A magyarság alakoskodásai között számos állat-figurát is találunk. Az állat-alakok megjelenése a szokásokban általában arra mutat, hogy igen ősi réteggel állunk szemben. A magyarság állatalakoskodásai azonban nem mindig vezetnek a magyarság őstörténetébe, hiszen e maszkos alakoskodásokat a környező népektől is tanulhattuk. Ez a helyzet például a kecske- alakoskodásánál, amelyet minden bizonnyal a románoktól vagy a lengyelektől tanultunk: jelmeze ugyanolyan, mint a román turkáé.