Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)
I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Időszámítási rendszerek és színpadi műfajok
a semlegesítő lehetőségnek, méghozzá éppen a zenés színpadi játékok esetében. A már emiitett "sprung" ugyan rendszerint megoldja az egyik átmenetet, tudniillik a szövegről a zenére, de szinte semmilyen művészi eszköz nem áll a szerzők rendelkezésére, hogy a zenéből visszavezessék a nézőt a szöveges-cselekményes részekhez, és e kkor jön rendszerint segítségül a semlegesítő taps. A Játék felfüggesztődik és a taps semleges időszámítása után bármilyen közegben folytatni lehet a játékot. Megállapíthatjuk tehát, hogy az évezredek során több olyan alkotői módszer alakult ki, amely lehetővé tette a szöveges cselekmény és a zene váltakozását sőt párhuzamosságát, teljes egyidejűségét, uj művészi egységgé válását. Meg kell még emlékeznünk egy tendenciáról, mely a zenés színpadi műfajok történetében többször is nagy nehézségeket okozott és nem egy esetben egyes műfajok fejlődésének gátjává, hanyatlásának kiindulópontjává lett.Arra a tendenciára gondolunk, amely bizonyos zenei egységeket önálló értékként tekintett, mintegy idegen testként kezelt s azon igyekezett, hogy a drámai cselekménytől lehetőság szerint függetlenítse. Különösen alkalma* volt erre az önmagában formailag is sárt ária, dal vagy kupié, mely különösen bravúros előadók, közönség-kedvence művészek és művésznők kezén /pontosabban hangján/ egyre jobban önállósította magát, betét-jelleget öltött és lassan felszámolta a drámai cselekmény folyamatosságát, sót egy idő múlva fontosságát, jelentőségét s végül jelentését, mondanivalóját is. Az öncélú hangfitogtatás, magakelletés megbontotta a művészi egységet és a hanyatlás útjára vitte az ily módon kikezdett műfajt. A szinte betétszámokból álló "Nummer-Oper" ezért bizonyult életképtelennek és esért van eleve hanyatlásra Ítélve minden olyan színpadi műfaj, melynek előadói között az egyik alkotóelemet öncélúan tulburjánoztató, a nem-drámai, lassító jelleget uralomra segítő művészek kerülnek méltatlan túlsúlyba. Ilyen esetekben tudatos művészi ötvöződésről
