Székely György: Zenés színpad – vidám játék (Színházi tanulmányok 2., Budapest, 1961)

I. A SZÍNPADI "IDŐSZÁMÍTÁSRÓL" - Időszámítási rendszerek és színpadi műfajok

a semlegesítő lehetőségnek, méghozzá éppen a zenés színpa­di játékok esetében. A már emiitett "sprung" ugyan rendsze­rint megoldja az egyik átmenetet, tudniillik a szövegről a zenére, de szinte semmilyen művészi eszköz nem áll a szer­zők rendelkezésére, hogy a zenéből visszavezessék a nézőt a szöveges-cselekményes részekhez, és e kkor jön rendszerint segítségül a semlegesítő taps. A Játék felfüggesztődik és a taps semleges időszámítása után bármilyen közegben folytatni lehet a játékot. Megállapíthatjuk tehát, hogy az évezredek során több olyan alkotői módszer alakult ki, amely lehetővé tette a szöveges cselekmény és a zene váltakozását sőt párhuzamos­ságát, teljes egyidejűségét, uj művészi egységgé válását. Meg kell még emlékeznünk egy tendenciáról, mely a ze­nés színpadi műfajok történetében többször is nagy nehézsé­geket okozott és nem egy esetben egyes műfajok fejlődésének gátjává, hanyatlásának kiindulópontjává lett.Arra a tenden­ciára gondolunk, amely bizonyos zenei egységeket önálló ér­tékként tekintett, mintegy idegen testként kezelt s azon igyekezett, hogy a drámai cselekménytől lehetőság szerint függetlenítse. Különösen alkalma* volt erre az önmagában formailag is sárt ária, dal vagy kupié, mely különösen bra­vúros előadók, közönség-kedvence művészek és művésznők ke­zén /pontosabban hangján/ egyre jobban önállósította magát, betét-jelleget öltött és lassan felszámolta a drámai cse­lekmény folyamatosságát, sót egy idő múlva fontosságát, je­lentőségét s végül jelentését, mondanivalóját is. Az öncélú hangfitogtatás, magakelletés megbontotta a művészi egységet és a hanyatlás útjára vitte az ily módon kikezdett műfajt. A szinte betétszámokból álló "Nummer-Oper" ezért bizonyult életképtelennek és esért van eleve hanyatlásra Ítélve min­den olyan színpadi műfaj, melynek előadói között az egyik alkotóelemet öncélúan tulburjánoztató, a nem-drámai, lassí­tó jelleget uralomra segítő művészek kerülnek méltatlan túlsúlyba. Ilyen esetekben tudatos művészi ötvöződésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom