Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
időben a nép ajkán, aok t más romantikus szerelmi történettel és vidámabb megjeleníthető táncdallal együtt. Ezek közül egyik,a Rossz felesé g előadásmódja megtartotta a dallam váltást és evvel a drámai előadás hagyományos jellegét. Váltogató, dramatikus táncdal ebből az időszakból, mely a népi ladodalmak, mulatságok és a fonó műsorára jellemző, a Lányom, lányop. édes lányo m, az Egyszer egy királyfi. Amint láttuk, az epiko-dramatikus énekek, táncballadák változatos tárgyunk s nem egyedül az osztályharc közvetlen kifejezői. Ennél valamivel szűkebb a tárgyköre azoknak a népies szini jeleneteknek, melyek a farsa európai műfajának felelnek meg, s amelyeket nálunk csúfságnak, csúf Játéknak, trufának neveztek. Ezek a trufák részben nyíltan politikai szatírát tartalmaznak, részben egyes társadalmi csoportokat, foglalkozási ágakat, emberi hibákat vesznek célba. A mulattatóink által terjesztett farsak, csúfságok közül hitelesen nem maradt meg semmi, azonban a trufának nevezett élménynovella és szini jelenetekből, de a XVIIXVIII. század iskolai és egyéb színjátékainak úgynevezett közjátékaibői, intermezzoiból nem nehéz helyreállítani a csúfok ilyenszerü műsorát. Mindenekelőtt már a középkor örökségeként is egész sor nem éppen finom asszonycsufolót adtak elő, mint a Florentin a cimü vigjáték Elektra-panasza, ami semmi más, mint vénlány-panasz /Gosztonyl-kódex, XVII.sz. második fele/. Egy a török-magyar küzdelemről szóló iskoladráma /XVII. sz. végén' negyedik közjátéka Csorba Bödörné és C Bibere Filepné, két megözvegyült asszonyság vigasz talódásának története, akiknek egy sebesült hadfi, bizonyos Miles Vulneratus házasságot Ígért. A Flprent in a első közjátékában a szemrevaló majorosnénak gáláns kalandja adatik elő egy betyárral. Az előbb emiitett iskoladráma a két özvegyasszony mellett egy ifiember vén feleségéről is közjátékot tartalmaz, akit átadnak a molnárnak, hogy őrölje íjjá a malom garatján. A XVII. század elejéről való feren91 -