Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

poklot a különféle foglalkozási ágak arra érdemes tagjaival népesítik be. A játék hatalmas záróénekkel fejeződik be, Krisztus üresen maradt sirja mellett. Jogos az a felfogás, hogy a szatirikus elemek érdekes módon előtérbe tolultak, ugyanis a pckolba hurcolt gonosz ember-tipusok száma szokatlanul nagy: "van közöttük molnár, szabó, varga, kereskedő, fürdőmester, paraszt, stb. Jaj an­nak, aki lisztet hamisitott, posztót lopott, csalt, felver­te az árakat,vagy nem hitelezett a deákoknak!"/Hont Ferenc/ A bártfai Pokolraszállá s és Feltámadá s egy nagy pas­sió örömteli, vidám utolsó felvonása, melyet nagypénteken­ként meg kellett előznie az elfogatástól a kereeztrefeszi­tésig és sirbahelyezésig történj passiónak. A bártfai hús­véti szinjátékot mintegy kiegésziti a kassai dómnak a IV. század első felében készült domborműve, mely a nagy, cikli­kus misztérium utolsó jelenetét rögziti,az Utolsó ítélete t. Az égben az Atya trónol, a földön pedig egyik oldalon ördö­gök hurcolják magukkal láncon a kárhozottakat, másik olda­lon angyal kiséri a mennyben az üdvözülteket. Hazai német városainkból számos adatunk van a XIV. század első felétől kezdve a XVI. század derekáig misztéri­umok előadására és különösképpen a passió előadására. Sop­ron, Pozsony, Bártfa, Késmárk, Brassó szerepelnek e városok között, de nyilván a többiekre is áll. Feltehető a kérdés, mint már e rész elején is feltettük, volt-e magyar nyelvű misztérium és passió, ami egyes városaink struktúrájából és már szóvátett közvetett jelekből is kikövetkeztethető. As alábbiakban néhány tényt, adatot sorakoztatunk fel, melyek kétségtelenné teszik a magyar nyelvű passió létezését. Az olyan pantomim, mind a Budán feljegyzett 1501-i urnapi Si­bylla-játék, még nem is döntő, mert jellegénél fogva egya­ránt szól magyarnak és németnek, közembereknek és udvariak­nak. Ellenben Gyöngyösi Gergely, hires pálos rendtörténeté­ben /Vitae fratrum Paulinorum/ arról emlékezik meg, hogy Csanádi Albert, pálos költő megirta "az Ur szenvedésének - 67 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom