Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

tejes rendjét ritmikus stílusban, vulgáris nyelven". A Gyöngyösi Gergely idézte levelet Csanádi Albert 1515 május 18-án irta, tehát ekkor már magyar versekben irt biblikus passió állott készen,ami egyáltalában nem annak a jele,hogy ez volt az első. A szöveg éppen azt hangsúlyozza, hogy e passió "teljes" volt, /"teljes rendjét", "totam seriem"/. Nyilván voltak csonkább passiók, rövidebb szerkezetű játékok. A passiókkal rokon színjáték szövege is fennmaradt: Hrotswita Dulcitiusának magyar fordítása:

A három körösztény leán

y. A XVI. század első két évtizedéből való fordítás,illetve másolat, ha nem is Jézus passiója, de három ó-keresztény mártiré, s még hozzá a török háborúk korába áthelyezve. Hogy egy ilyen legendái eredetű passió, amely ugyanakkor természetesen hit-vetélkedés is, forditást érjen meg, s a jelek szerint előadást, ahhoz szUkséges, hogy a passióműfaj maga népszerű legyén. A XVIII. századi csiksomlyói nagypénteki passiók, /ferences barátok művei/ arra mutatnak, hogy a műfaj igen népszerű volt és hogy mind biblikus és látványos, mind pedig devociós formája élő hagyományként jutott az utódokra. A csiksomlyói színdarabok leírói, illetve kutatói joggal állapították meg, hogy középkori misztériumok fennmaradásával állunk szemben és a 48 darab közül 37 passió. Bár azóta a szinház Magyarországon is nagy előrehaladást tett, a moralitás, az opera, a történeti színjáték megjelentek, mégis ezeknek hatása ellenére a csiksomlyói nagypénteki színdarabok igen figyelemreméltóak. Mindenekelőtt igen gyakori bennük a drámai beszédek öröksége, a predikáció-szerü elem. A darabok legnagyobb részében van ilyen. A csiksomlyón talált 37 passió közül a daraboknak több mint egyharmadában kezdettől fogva megtalálható a devociós színjátékra olyannyira jellemző . "Mária és Jézus búcsúja", valamint a "Mária-Siralom", a "Planctue" jelenetei. Kezdve az 1721.-évben keletkezett és reánk elsőnek maradt passióval, még hét da68 -