Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)
beteg király a krónika szövege szerint zokogni kezd és Béla lábához borul. A befejező glossza, mely az események további sorába illeszti a jeleneteket, igy szól: "Ugyanis azt hitte, hogy ugyanolyan egyszerűséggel adta azt a koronát az ő fiának,mint egykor Levente néki adta volt. De a vezér félelemből tette ezt.Végül a gonosz emberek sugallatára a király és a vezér mégis összekülönböztek. n Mármost rendkivül érdekes, hogy a XIV. század második felének elején működő miniátor hogyan illusztrálta a hármas jelenetet.Mindenekelőtt egy tabernákulum-szinpadot rajzolt, amelynek az olvasó felé eső része nyitott volt, tetején pedig világosan láthatók az összerovó gerendák, az ágyon fekvő király mögött és baloldalán, ahol tanácsadói állnak, és a kis,hercegi koronát viselő Salamon helyezkedik el, ugyancsak ivszerü ablakok, illetve bejáratok nyilnak. A tabernákulum azonban kissé ferdén van az olvasó felé helyezve,olymódon, hogy jobboldali bejárata kívülről látható legyen:itt ábrázolja ugyanis a második jelenetet, vagyis, amikor a királyi hirdetők ispánja figyelmezteti Béla herceget. Ugyanezen a miniaturán a harmadik jelenet is ábrázolva van: Béla herceg már belépett a tabernákulumba s a választás pillanatában vagyunk. A tanácsosok készenlétben állnak, mindenki feszülten figyel. A miniátor tehát a két utolsó jelenetet süritette bele képébe, és a tanácsadók jelenlétével tulajdonképpen az első jelenetet is jelezte. Ha a monda szövegét figyelmesen olvassuk /bár a párbeszédeket a szerző nem reprodukálja, mely az eredetiben meg kellett, hogy legyen/, nemcsak a jelenetezés válik világossá, hanem a jelenetek gesztusokban gazdag mozgalmassága is. A népies szinpadnak olyan tulajdonságait tartalmazza ez a monda, amely a középkori nyílttéri színpadra emlékeztet, a gonosz tanácsosok rossz arckifejezéssel a királyhoz hajlanak, súgnak - búgnak, tüntetően felvesznek egy -koronát és egy kardot, lehelyezik a szőnyegre, hírnököt fogadnak és küldenek a herceghez, majd feszülten várnak.Nem kevésbé há- 29