Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

ja az az alak, melyet fordításában, illetve magyar átdolgozásába beleszőtt: a Mester,

Orestes nevelője. Bornemisza Péter Orestes kardjával s a Mester tanácsaival adja meg a választ a kérdésre. Fokozta az Elektra hatását,de művészi értékét is Bornemisza Péter súlyos, példátlanul szenvedélyes nyelve, melyet a darab alap-problémájának mély átérzése fűtött. Persze Sophokles szövege adta meg a lehetőséget, hogy ahány alak •"•an a tragédiában, annyi éles jellem bontakozzék ki a magyar szövegben is. De már Bornemisza érdeme, hogy a beszéd-jellem kifejezés módjait oly kiválóan alkalmazta. Szövegében másként jut érvényre Aegistus hatalommámora és másként Clytaemnestra féktelensége. Más Crysothemis szelid bölcsessége és más Elektra szavakban élő tettereje és átkozódó szenvedélye, s megint csak más Orestes hideg és elszánt energiája. Az viszont ellenkezik a tragédia szellemével, hogy ő is, korának fia lévén, túlzottan sokat moralizál. Szerencsére főként az elő- és utószóban, de jut a forditás szövegébe is. Azonban Bornemisza, aki haláláig viaskodott az önmagában rejlő ördöggel, önmagát hazudtolta volna meg, ha másként fogta volna fel a tragédia tisztitó erejét, katharzisát. Igy is darabjában az Elektra átültetésével a XVI. századi magyar dráma legnagyobb alkotását hozta létre, igazi humanista alkotást, az emberség érdekében való történeti drámát. Irodalmi emlékeink mai ismeretében ez a tragédia, mely már 1558-ban megjelent, a legkorábbi magyar nyelvű, irodalmi szinten megalkotott mü, és ez az alkotás éppen a drámai műfajban jött létre. Tehát nem egy plautusi komédiát fordítottak le, hanem a magyar társadalom akkori követelményének megfelelően egy olyan nagy tragédiát, melyben kötelesség és életvágy, hősiesség és bün ütköznek össze nagy erővel. Az uj polgárság a renaissanoe-ba magával hozta az ösztönök törvényének felfedezését, az élet határtalan szeretetét, a féktelen életörömöt, de ugyanakkor hozta a dolgokba belehatoló élesen boncoló értelmet, pely társada- 130 -