Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

zanat volt. Az antitrinitáriusok szinte szakadatlan hitvitában éltek: 1561.-ben kezdte Arany Tamás e hitviták sorát Debrecenben. Néhány évi szünet után Egri Lukács 1566-ban a Gönczi Zsinaton vitázik. A disputa a Tordai Zsinaton folytatódik, majd a Gyulafehérvári Dispután és Marosvásárhelyt még mindig ugyanezen évben. Ekkor a másik fél, a reformátusok, szervezkedni kezdenek és nem csupán a zsinat, de az erőszak eszközéhez is nyúlnak. Méliusz Juhász Péter 1567-ben létr ózza a Debreceni Zsinatot. 1568. január 20-án Dávid Ferenc hivja össze Tordára a lelkészeket, stb. 1570. tavaszán Dávid Ferenc tanitványai, barátai, közvetlen hivei valóságos téritő körútra indulnak, mindenütt hitvitákat rendeznek, s ha győznek, papot is rendelnek az uj egyháznak. Hem állnak meg Erdély határain, de a török megszállta magyarországi és dunántuli területeket is fölkeresik. A téritőcsoport vezetője Basilius István,kolozsvári lelkész volt, a Nagyváradi Komédia szerzője, veletartott Karádi Pál, a Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról c. mü kiadója, valamint Óvári Benedek, Tordai Máté, Alvinczy György, Jászberényi György és más "erdélyi ifjak". Pontosan ugyanezen időre, 1565 - 71-ig tartó időszakaszra esik az antitrinitárius irányú hitvitázó komédiák megírása és nyilvános előadásuk. E nagyerejü, szenvedélyes szövegek előadása alig kétséges. Az alapjukul szolgáló rögtönzött viták sem papiron, hanem élő módon vitatkozva, élesen összecsapva játszódtak le. E rögtönzött vitákból az előadó szerzők irodalmi szöveget készitettek, melyek az eredeti hitvitáknál egyszerűbbek, az anyagot összpontositják, 8 igénybeveszik nyilván ebben is a valóságot követve a karikatúra, a paródia, a szatíra eszközeit. E szövegeket ugyanugy kell tekintenünk, mint a Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát mintakönyveiben olvasható drámai beszédeket: alapszövegeknek az elkövetkezendő viták vázául. Csak ez magyarázza meg például, az u.n. Válaszút! Komédi

a /másként - 118 -