Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

leleménye Plautus több komédiájában úgyszólván minden ele­mében adva van, mégis a kis színdarab szelleme és célzásai még ma is hatnak az olvasóra. A szerző nyíltan elitéli a szolgaságot, darabjában az üldözött rabszolga /habár kora­beli felfogás szerint bűnösnek láttatja,/ túljár üldözőinek eszén. Sőt szabad embernek adja ki magát és felháborodottan ütni-verni kezdi üldözőjét, Gryllust,mint aki őt megsértet­te "szabad nemesi" mivoltában. A Gryllust kisérő fegyveres szolgák beszélő neve:Csuszómászó /Serpus/ és Nyaló /Lingo/, a nemesurakhoz csatlakozó, korabeli mindenre elszánt zsol­dostestőrök típusát elevenítik meg. Bartholomeus Pannonus, a szerző polgári módon gondolkozott, s mint az uj polgárság haladó részének képviselője, bizonyos értelemben a nép mel­lett állott. Kifogásolja az uszorát, az ország hanyatlását, a szörnyű közállapotokat, darabjában a maga Athénjét, hazá­ját félti: ó jaj, athéni polgárok, hiteteket és becsülete­teket idézem, sokáig tartották fenn az államot,vagyis saját magatokat, ne lábbal tapodjátok hát, de bölcs tanáccsal védjétek 1 Ó, ifjak, hazánk díszei,hol van a ti jeles vir­tustok, melyet a jó erkölcsök jó tettekre irányitanak? Min­den megrendült és felborult." Bartholomeus Pannonus az első magyar vigjátékszerző, akinek ezidőszerlnt a nevét is tudjuk, darabját deákok szá­mára irta, deákok ünnepén adatta elő, az iskolatársaknak, szülőknek és rokonoknak. A közönség tehát deákokból, budai patríciusokból, papokból és nemesurakból állott. Magát a munkát a trónörökös nevelőj ének,Brandenburgi György őrgróf­nak ajánlotta. A darab utalásaiból kiderül, hogy az álló­hely közönségére is számitottak, vagyis előadásra szánták. A darabnak 1516-18 között kellett készülnie, sőt szinre is kerülnie.- Bér a színdarab legtöbb alakja Plautus-i formá­láau, Haliaktesben és a gyáva testőrökben vannak egyéni vo­nások. Bartholomeus Pannonus kis komédiája a magyar szini­fejlődésben sarkpontot jelent. A klasszikus vígjáték /6m részben a humanista vígjáték/ tapasztalatait levonja, élő - 113 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom