Kardos Tibor: A magyar színjáték kezdetei (Színházi tanulmányok 1., Budapest, 1960)

Eeatrix királynét is beleértve, képesek volta

k eredetiben élvezni ^erentiust és Plautuut. A konkrét előadásokról adataink nincsenek, de tudjuk, hogy a király ismerte ^erentiust,egy alkalommal idézte az Androsi lán

y egy hires helyét, s éles korholó Ítéletet mondott az antik vígjáték alakjainak jelleméről,különösképen a parazita alakjáról,bár ugyanakkor elismeri e szerzők jellemalkotásának kiválóságát. /Minden alak szavait s tettét jól tudja megadni./ Pandolfo Collenuccio még további két alkalommal is megfordult Magyarországon. 1490.-ben, majd pedig 1492.-ben, s mindvégig Beatrix királyné környezetében merült fel, hlső adatunk Plautus - előadásra városi környezetből való, Eperjesről 1518.-ból. Azonban ez aligha az első alkalom, és még kevésbé jellemző a magyarországi Plautus-kultuszra. Hiszen II. Ulászló idején egyre-másra panaszkodnak szigorú szemtanuk, hogy a magyar főpapok buzgóbban forgatják Plautust és Vergiliust mint az evangéliumokat. Humanista iskola színjáték a renalesanceban Plautus kultuszával függ össze az első humanista vígjáték, mely Mohács előtt keletkezett Magyarországon, s ez Bartholomeus Pannonusnak, a már emiitett moralitás szerzőjének Gryllu

s cimü latin nyelvű vígjátéka. Ha az Éberség és Tunyaság vitáj

á-t Plautus és Vergerio szellemében irta, még inkább áll ez Gryllusára. Bár a komédia csattanója, hogy végül Gryllust, a tányérnyalót alaposan eldöngeti Haliactes, a ravasz rabszolga, Vergerio többször emiitett komédiájának, a Paulus-na

k befejezésével azonos, ahol az elvetemült és cinikus Herotes eldöngeti a jószándéku Stichust, mégis a darab a maga egészében közvetlenül Plautusra megy vissza. Különösen a Foglyok /Captivi/ szerelem nélküli leleménye bátorította a budai iskolamestert, hogy diákoknak irt darabjában két atyát vigyen sjzinre, akik fiaikat elvesztik, majd hosszú idő elteltével visszanyerik. A darab - 112 -