Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FÜREDI BÉLA

hogy a vidéki színészet mélypontra süllyedt; a romlás Pécset sem kerülte el. A szerb megszállás idején még fokozódott is. Már az előző évtized derekán megjelentek Pécsett is az első „bios­cop"-ok, a kezdetleges mozik. Hamarosan több is működött a városban, s míg 1911 végén újságcikk cáfolja, hogy konkurenciát jelentenének a színháznak, 1912 elején Füredi rájuk hivatkozva szállította le a karzati helyárakat, hogy ő is olcsó helyárakat biztosítson. Alig egy év múlva már általános panasz volt a mozi konkurenciája, hatása biztosan belejátszott a színházi műsor alakulásába. A színház és mozi öszvérműfaja (kine­maszkeccs) 1914 végén helyet is kapott a programban a helyi Apollo mozi közreműködésével, de úgy tűnik, nem aratott tartós sikert. Kilenc év alatt a társulat szinte az utolsó emberig kicserélődött; 1914 nyarán és 1916 nyarán alakult át főképpen, viszont ettől kezdve a háború, majd megszállás hatására a vezető színészek jórészt a PNSZ-nál maradtak. Tartósan pécsi tagok voltak a korábbi években pl. Izsó Mikós (5 év), Rákosi Ferenc (5 év), Majthényi László (3 év), Somlár Zsigmond (3 év), Halmos János (3 év), Szűcs Irén (3 év), Teleky Ilonka (3+1 év), Kondrát Ilona (3 év). A későbbi évek oszlopos tagjai közül kiemelendő Gózon Béla (6 év), Tihanyi Béla (1+4 év), Peterdi Etel (6 év), Borbély Sándor (5 év), Halasi Mariska (4 év), H. Serfőzy Etel (4 év), Hampel Ilonka (3 év), s különösképpen Turay Mihály karmester, aki 1915-től 5 éven át roppant nehézségek között oldotta meg a túlnyomóan zenés műsor zenekíséretét. Zalai Margit családi helyzete miatt mindvégig a társulatban működött. Az említetteken kívül is jócskán akadtak hosszabb-rövidebb ideig itt játszó neves művészek, pl. Lóránth Vilmos, Latabár Rezső, Nyáray Antal, Galetta Ferenc, Matány Antal, Bihari Sándor, Ujj Kálmán, Kovács Imre, Fodor Artúr. 1917 őszétől társulati tag Danis Jenő, aki még évtizedekig Pécsett maradt. A sokoldalú, kitűnő Doktor János két évadot töltött a társulatnál. A háború alatt több színész vonult be katonának, ezért az 1914/15-ös és 1915/16-os évadokban többen megfordultak egy-egy sze­repkörben. A konzorcium 1914 őszén 40 fővel alakult meg, de a létszám gyorsan fölszaporodott, jóllehet a békebeli létszámot nem érte el (így kevesebben osztoztak a jövedelmen), különösen a karszemélyzet létszáma csökkent, a korábbi átlag 12-12 főről 8-8 főre. (Mivel ebből a periódusból pécsi színlap csak elenyésző számban volt fellelhető, a sajtócikkek sze­reposztási adatai pedig a mellékszereplőket mellőzik, a karszemélyzetre nézve csak elvétve találtunk támpontokat. A névsorok hiányai ebből adódnak.) 1914 őszétől a zenekar gondja állandósult, addig a helybeli 69. és 52. gyalogezredek zenekara játszott. A háború elején alkalmilag a filhar­mónia-zenekar tagjai segítettek váltakozva a 6. gyalogezred kis létszámú zenekarával, néha pedig csak zongorakíséret volt. 1915- január végétől egy bécsi ügynökség szervezte polgári együttes játszott. A következő években a 6. és 69- gyalogezredek zenekarát vehették igénybe ismét, miután országosan rendezték ezt az általános színházi problémát. 1918 novembere után a katonazenekar mint olyan megszűnt, tagjai fizetett 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom