Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FÜREDI BÉLA

polgári zenészként kerültek a színház alkalmazásába. Ettől kezdve bérköveteléseik napirenden voltak. A játékrend az első 3 évben a korábbiakhoz volt hasonló. 1914 őszén októbertől kedd-csütörtök-szombat-vasárnap voltak csak előadások, november közepétől néha szerdán is, majd 1915 elején már csak a hétfő volt szünnap, de hamarosan ez is játéknap lett. 1916. november 22-30. között a király halála miatt, december 4-én az országos rekviem miatt nem volt előadás. A szerb megszállás idején néhány előadást a katonai hatóság betiltott; 1919- február 23.-március 14. között a megszállás elleni tiltakozásul „hazafias sztrájk" bontakozott ki, ebben a színház is részt vett, előadásokat nem tartottak. Az előadások kezdési ideje gyakran változott. Említésre érdemes, hogy pl. 1917 őszén este 9-re be kellett fejezni az előadást a villany- és vízkorlátozás miatt, de ezt az időhatárt gyakran nem tudták betartani. 1916 Őszén szombat délutánonként ifjúsági előadások sorozatát kezdték meg, ám néhány hét múlva - mint eddig is - ez a rendszer megszűnt. 1917 november közepétől viszont a főidényben került sor ebben az időpontban a Nőegylet rendezésében jótékony célú előadásokra a periódus végéig. A rendes nyári játékhelyek közül Nagykanizsa volt a legállandóbb: 1916, 1917, 1918 nyarán csak ott lépett föl a társulat. Előző időkben Mohácson 3, Újvidéken 2 nyári (és őszi) játékidőt tartottak. Nehéz eldönteni, hogy a nyári mozgás ritkulásának mennyire volt oka a zenekar problémája (ti. erre hivatkoztak), mennyire a konzorciális anyagi biztonság, de valószínű, hogy az utóbbi nem kevéssé. Füredi az 1913-1914-es és 1914-1915-ös idény kivételével minden évad végén hosszú pótszezont tartott Pécsett. A megszállás alatt, 1919-ben június 29-ig játszottak a városban, s néhány heti szünet után ismét itt kezdték az évadot. Alkalmilag és kabarészerűen a színészek egyes csoportjai a szünet idején is működtek a városban és tájoltak a közelben. A társulat ekkor nem is alakult át, 1918 őszétől 1920. júniusig gyakorlatilag változatlan összetételű együttes működött, 1919 őszén csekély változás történt, ebben a legjelentősebb esemény az volt, hogy ekkor kezdett játszani Pécsett Komlós Vilmos. Érdemleges színházi vendégjáték ezekben az években nem akadt. Gyakran került sor hangversenyekre, a legértékesebbek a Pécsi Dalárda műsorai voltak. A háború károsultjai részére társadalmi szervek által rendezett műsorokon olykor külföldi és fővárosi művészek is felléptek. 1919. január 27-28-án a belgrádi Szerb Nemzeti Színház vendégjátékának még konkrét műsorát sem közölték a lapok, nem is méltatták az előadásokat. 1919. május 18-án és 25-én délelőtt a Pécsi Munkásképző Műkedvelő Kör Ady-matinét rendezett. Nagyon lecsökkentek az országos hírnevű művészek vendégszereplései is; az 1917-1918-as évad végén egy újságcikk felrója, hogy egész évben nem lépett föl fővárosi művész. A továbbiakban ezt magától értetődőnek kell tartanunk. A háború előtt Beregi Oszkár, Fenyvesi Emil, a Góth-házaspár, Király Ernő, Környei Béla, Márkus Emília, Rózsahegyi Kálmán, Sebestyén Géza vendégszerepelt 3 évad alatt; a következő 3 évben ismét 206