Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FÜREDI BÉLA

Ötödik fejezet FÜREDI BÉLA 1911/1912 - 1919/1920 A kilenc évadból az első három zajlott le a szokott körülmények között. Az I. világháború kitörése változást hozott a színház működési rendszerében is. Jóllehet Füredi már korábban elnyerte az 1914—1917 közti újabb három évre a színház bérletét, a háború miatt minden korábbi szerződés érvényét vesztette, ami annyit jelentett, hogy egy merőben más összetételű és létszámú együttes folytatta működését konzorciális alapon, Füredi igazgatása mellett. Ez a rendszer a periódus végéig megmaradt, közben az igazgató megbízását előbb még két évre, majd további egy évre meghosszabbította a városi hatóság. A háború és a szerb megszállás (1918. november 14-től az időszak végéig) kényszerhatásai miatt nehéz ezt a kilenc évet egységesen jellemezni, csak a főbb mozzanatok említésére törekszünk. Háborús kényszertényező volt pl. a zenekar bizonytalansága, minthogy a katonazenekarok hol nem, hol csak részben működhettek, hol feloszlottak; a férfierők sorait a behívások évad közben is át-átrendezték, 1917 őszétől víz- és villanykorlátozás lépett életbe stb. Füredi Bélának volt némi színészi múltja (Pécsett is játszott az 1896/1897-es évadban), de igazgatóvá elsősorban pécsi születése, itt élő családjának befolyása tette (Gyula nevű bátyja bankár és a városi színügyi bizottságnak tagja volt). Biztos anyagi háttere megnyugtatta a várost, neki pedig kielégítette tisztes színházi ambícióit a direktorság, színészként már egyáltalán nem működött. Felismerhetően nem becsülte túl szakmai hozzáértését, állandóan egy vagy több rutinos rendezőre támaszkodott (Izsó Miklós, Leövey Leó, Doktor János, Gózon Béla, Tihanyi Béla említendő), rájuk bízta a művészi vezetést. A színházüzem menetét a nagy tapasztalatú Károlyi Lajos irányította. Füredit 1914 márciusában súlyos szélütés érte, egy évig többfelé járt gyógykezelésre, a színház működésében azonban nem volt fennakadás. 1915 áprilisában feleségül vette Zalai Margitot, a társulat nagy tiszteletben álló művésznőjét, ezt követően az igazgatópár helyzete még szilárdabbá lett. ízlés és törekvések tekintetében az első bérleti évek megbízható eligazítást adnak, az ekkor mutatkozó tendenciák a későbbi, hányatott években sem tűntek el. Füredi napra készen követte a polgári szórakoztatás programját. A „ligeti" nívóhoz nem vagy alig ereszkedik le a műsor, viszont a magasabb értékekhez még a korábbiaknál is ritkábban nyúl. Az operettek abszolút hegemóniája valósult meg. Az új Csárdáskirálynőt három év alatt 55-ször, bemutatását követően két hétig egyfolytában adták. De egy olyan „tucattákolmány", mint Komjáti-Martos-Harmath Pillangó főhadnagy c. operettje is két hétig volt műsoron, másfél év 203