Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

KÖVESSY ALBERT

Az 1907-es év több okból is fordulatot hozott a hazai színházak működésében. Ekkor került át a színházak ügye a Belügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe. Tavasszal rendelet született az éves szerződések bevezetésére, hogy ti. az igazgatók szeptember l-jétől augusztus végéig kössenek szerződést a színészekkel, szakítva az eddigi ősztől-virágvasárnapig szóló hagyománnyal. (Még évekig nem hajtották végre teljeskörűen a rendeletet, Kövessy sem). Az új szerződtetési rendre való áttérést Kövesssy számára látszólag megkönynyítette volna az a tény, hogy 1907-ben Pécsett országos kiállítást rendeztek, s a várható vendégforgalomra tekintettel a város Kiállítási Színkör néven 1200 férőhelyes arénát létesített. 1907. május közepétől október közepéig a színház itt játszott, ezzel két színházi évadot a városbeli nyári játékhely mintegy folyamatossá tett. Valójában a társulat összetétele a korábbiakhoz hasonló időpontokban változott. Többen remélték a Kiállítási Színkör működésétől a helyi színjátszás állandóvá tételét, Kövessy is szívesen vette volna. 1908 nyarán, nagykanizsai játékideje után megpróbálta föleleveníteni, ám a Nyári Színkör mindössze 3 hétig működött, a ráfizetés elől az igazgató ismét Nagykanizsára „menekült". Rendszeres nyári játékhelye volt ott, ezenkívül Újvidéken játszott többször huzamos ideig, üdülési idényben még Siófokon néhány hétig. Kaposvárt, másik társulat jelentkezése miatt, majd 1907-től Mohácsot is elvesztette, az 1907. évi kényszerű elmaradásuk miatt (társulatával ekkor ugyanis Pécsett játszott). A nyári műsor nívóját a pécsi Kiállítási Színkör programja ékesen reprezentálja. Kezdetben operettek, bohózatok szerepeltek műsoron, este fél ll-től pedig külön orfeumi műsor kezdődött. Júliustól az esti előadásra szóló jegy érvényét kiterjesztették az orfeumi programra is, majd szeptembertől zömében rövid egy-, néha kétfelvonásos darabokat játszottak a kabaré előtt. (A Kiállítási Színkör és az 1908-as Nyári Színkör műsorát a repertórium nem tartalmazza, a színre került darabokat egy-két kivétellel színházi szezonban is játszották.) Kövessy többször próbálkozott eszéki vendégjátékkal, ez 1907. május elején 12 előadás (operák, operettek) erejéig sikerült is. Szívesen toldotta meg a pécsi évadot pótidénnyel, időtartamuk 4 nap és 6 hét között váltakozott. Minden sikerdarab operett volt, közülük is kiemelkedett az új Víg özvegy, majd a Luxemburg grófja, amelyeket bemutatásuktól rendszeresen műsoron tartottak. Hasonló népszerűséget mutat a János vitéz előadásainak száma (már nem volt újdonság!); további sikerek: a Varázskeringő, Erdészleány, Dollárkirálynő, a periódus végén a Cigányszerelem (új), amely 3 hónap alatt 17-szer került színre. Prózai darabok közül sikeresnek volt mondható (megfelelő arányok szerint) Farkas Imre Iglói diákok c. zenés vígjátéka, Lengyel Menyhért Tájfun, Molnár Ferenc Az ördög és a Testőr, Bródy Sándor A tanítónő c. műve. Színre kerültek Guthi Soma bohózatai, Biró Lajos Sárga liliom, Földes Imre Hivatalnok urak c. darabja - közepes eredménnyel. Móricz Zsigmond Sári bírója - sikertelenül. Kövessy túlnyomóan külföldi szerzők műveit játszotta, ezek nagy része rövid életű bohózat volt, csupán Henri Bernstein Baccarat és A tolvaj c. műve 146