Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

KÖVESSY ALBERT

szerepelt visszatérően, Edmond Rostand Sasfiók\a. egy éven át 9-szer ment. A magyar klasszikusok közül Az ember tragédiája három évadban 14-szer volt műsoron, a Bánk bán hat év alatt három ízben, nemzeti ünnepeken. Más klasszikust csak elvétve - olykor vendégszereplő kedvéért - tűztek műsorra, így az Oidipusz királyi és a Tartuffe-öt, a Hamletel, Othellót, A velencei kalmárt. A Romeo és Júlia 6 előadásából kettő szintén vendégszereplő kedvéért jött létre. A korábbiakhoz képest szűkebb volt az operarepertoár, ami összefügghet a zenekar zilált működésével. A katonazenekarok felváltása polgári zenészekkel országos intenció volt, de nem találkozott az igazgatók s a publikum tetszésével. (A katonazenekar olcsó és fegyelmezett - olvashatni a kritikákban -, míg a polgári zenészek alacsony béreik miatt megbízhatatlanok.) Kövessynél gyakran egymást váltogatva játszottak, a cs. és kir. 69- gyalogezred zenekara többször kisegített, viszont pl. a Tatárjárás előadásain parancsnoki tilalom akadályozta közreműködésüket. A játékrend a korábbiakhoz képest nem változott. A virágvasárnapot követő nagyhéten nem, vagy csak hétfőn volt előadás, húsvét után pótidény következett 1907. március 31-május 5., 1908. április 19-május 4., 1909. április 3—április 8. között. Az előző évekhez viszonyítva feltűnő, hogy ismert, nagy művészek vendégszereplése a Kövessy-érában ritka; Fáy Szeréna, Góth Sándor és Kertész Ella, Ivánfi Jenő, Rátonyi Ákos, Váradi Aranka léptek föl mindössze öt évad alatt, az utolsó év végén egymást követően még Beregi Oszkár, Hegedűs Gyula, Gál Gyula s a csökkenő népszerűségű Küry Klára. A magas gázsikat az igazgató nem vállalta, ugyanakkor korábbi, Pécsett népszerű művészeket, főleg primadonnákat szívesen látott a közönség rokonszenvére számítva. A Nyári Színkörben és Újvidéken kabaréműsoraiban föllépett Medgyaszay Vilma. Említésre érdemes, hogy 1910. november 24-25-én a színház korábbi vezető művésze, Bihari Ákos „klasszikus irodalmi estély" megjelöléssel önálló műsort adott. A vendégjátékok között első helyen említendő a Thália Társaságé 1908. március 17., 18., 19-én (Heyermans: Remény, Ibsen: Nóra, Moliére: Képzelt beteg, Hebbel: Mária Magdolna és Schnitzler: Irodalom c. művét játszották). Egy olasz gyermek-operatársulat 1907, május elején tartott négy előadást. Olasz énekesek operaelőadásaira - a helybeliek közreműködésével - került sor 1907/1908 fordulóján (Trubadur, Faust, Traviata, Carmen, Parasztbecsület). 1910 októberében egy japán színészcsoport japán egyfelvonásosokat adott elő 2 előadásban. Fráter Lóránt hangversenyén kívül a város rangos zenei eseményei is részben a színházban zajlottak a Zenekedvelők Egyesületének rendezésében. Yvonne de Tréville egyik hangversenye is itt volt 1911. március 18-án. 147