Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma I. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 27/1., Budapest, 1992)

FÜREDI BÉLA

talákozunk Fenyvesi Emil és a Góth-házaspár fellépéseivel, ezenkívül Gombaszögi Frida, Perczel Sári és Varsányi Irén látogatásával. A rendező nevét, munkáját a tízes évek sajtója többször említi, mint korábban, noha nem rendszeresen. Funkciója csak esetenként közelíthetett a tényleges rendezői munkához, döntően technikai jellegű volt még. így értendő és értékelendő. Rendezői koncepcióról és annak következetes megvalósításáról még korai lenne beszélni. A nyári kabarék változatos előzményei után a megszállás alatt létesült a folyamatosan játszó és állandósulni kívánó kabarészínház, a Pannónia Színpad Pécsett, amely 1919- október 12.-1921. május 29-ig működött. A színház tagja, Rónai Imre alapította, aki hamarosan kivált a PNSZ kötelékéből. A sűrűn változó műsorokban több-kevesebb színházi tag mindig felépett, 1919 nyarán Tihanyi Béla mint társigazgató is működött. Igénybe vették a színházat próbák tartására is, sőt megpróbálták a színházi fölszerelést is használni, de a városi hatóság erre nem adott engedélyt. Nagy sikerükön felbuzdulva Füredi Béla maga is szeretett volna külön kabarészínpadot létesíteni egy obskurus kocsma átalakított helyiségében, ám a városi illetékesek halogató taktikája ebben meggátolta. A Pannónia Színpad háziszerzői között korán föltűnt Békeffy László neve. Igen friss műsorukkal roppant népszerűségre tettek szert, mégis több rövid életű varieté-orfeum-kabaré vállalkozás működött még a városban (pl. Pécsi Kabaré, Hajó Kabaré). A világháború végén és után európai korjelenség volt az effajta ízlésalakulás, de Pécsett ezt sajátos tényezők is motiválták, így a város kiszolgáltatott és elszigetelt helyzete éppúgy, mint a változott összetételű helyi közönség, amelyben a mgszállókhoz tartozó, jól fizetett hivatalos réteg igényei domináltak. A színházi jövedelem a periódus utolsó szakaszában a konkurencia és a nagyarányú pénzromlás együttes hatására megcsappant. Újra és újra a helyárak emelésére kényszerültek, a változatlan árat fizető bérlőktől önkéntes ráfizetést kértek 1920 áprilisában a tengődő színészek. A század eleje óta időnként fel-felbukkantak helyi színházi sajtótermékek, amelyek néhány szám megjelenése után rendszerint eltűntek. 1912-ben indult a Színházi Újság, megjelenése évekig akadozott, majd 1915 márciusától 1918 végéig az egyik színész (Baranyai László) szerkesztésében jelent meg a társulat aktuális játékhelyein, szabálytalan időközökben. A Pécsi Színházi Élet valószínűsíthetően 1918-tól kezdve hetenként került a pécsiek kezébe, a legrendszeresebben megjelenő színházi lap volt még hosszú évekig. A PNSZ bérletére 1920. október l-jétől számított két évre írtak ki pályázatot 1919- október 10-én. Több pályázó közül a városi hatóság a korábbi ismerős Nádassy Józsefet választotta, aki Szabadkáról tért vissza. Végül három évadra kötöttek vele szerződést. Füredi Béla nyugalomba vonult, haláláig pécsi lakos maradt. 207