Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
PÉCS SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK KEZDETI SZAKASZA 1727-1848.
bizonyos szerelmi háromszöggel. Még a két színészné nevét is ismerjük, akik valószínű az eset hátterében álltak. Az 1842 márciusában kipattant botrány azonban elég nagy viharokat keltett helyi berkekben, de országosan is ahhoz, hogy ledegradáljuk egyszerű nőüggyé, vagy szerelemféltéssé. Mindenesetre a felkavart indulatok majd egy hónapig lázban tartották a város jámborabb lakóit. Az ügyet lezárták, s igazi kárvallottja jószerint csak az a néhány lyceumbeli diák volt, akiket elmarasztalt az iskola vezetősége. Viszont ez az eset odáig vezetett végre, hogy mindkét fél igyekezett megkeresni azokat az együttélési formákat, ami nem vezet többet ilyen véres inzultushoz. A legfontosabb teendő az volt, hogy az eddig kirekesztett magyar teátristák is feljuthassanak a pécsi színház dobogójára. Mihelyt áprilisban véget ért a hosszú évad, leszerződtették a késő tavaszi és nyári hónapokra az első, itt lehetőséget kapott magyar vándortársulatot. Hevesy Imr e székesfehérvári színháza mutatkozott be ekkor a pécsiek előtt. A direktor egy évvel később újból kérte a színházat: "Minthogy a múlt évben szerencsések valánk kegyes engedelmeknél fogva mutatványaink előadása végett a színházat kinyerni, a következő megyei közgyűlés alkalmával adandó 8, azaz nyoltz játékszíni darabok előadására szükségeltetne a színház." Nemsokára az időközben nagy rutinra szert tett Kilényi Dávi d is újból ellátogatott társulatával városunkba. 1846-ban pedig Havi Mihál y és Szabó Józse f dalos-táncos színháza az első, már Európában is ismert nagy társulat időzött a Mecsek-alján. Ebben a csoportban játszott akkor Szigligeti Ede, a később közkedveltté vált színpadi szerző-ris. A társulat repertoárjában olyan sikereket vonultattak fel, mint a "Zsidó", "A rab" és "A szökött katona" című akkor sikeres darabok. De nagy közönséget vonzott "Az ezred leánya" című operett is. (A két társdirektor akrobatikus és bűvészmutatványokat is bemutatott a kor alapvető követelményeként a pécsi színpadon.) A színházat mihelyst magyar komédiások is használhatták, olyan egyensúly állott be, ami egyaránt kedvezett a német és LXXXIII
