Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ISMERTETŐ

lehetőséghez jutott társulatoknak. A valóságos tényekhez a le­véltári források segítségével tudunk csak közelebb kerülni. Egy közérthető példát említve: Kardos Emilli a a "Honművész" és a "Honderű" című reformkori periodikákra hivatkozva tanulmányá­ban közli, hogy 1840 nyarán Alexander Schmid t nyerte el az új színházat, mint ennek első direktora, s bírta ezt a jogot 1843­ig. Ugyanis ezt a tényt közölte az akkori újság. Ezzel szemben a levéltári adatok ismeretében a következőt lehet állítani: az első színigazgató Sey Feren c volt 1839 novemberétől 1840 áprilisáig. Igaz, hogy Schmid t direktor 1840 nyarán szerződést kötött 3 évre, de az év végén már Zöllne r vezette a színházat, mint aligazgató. Schmid t színigazgató sajnos látványosan, alig 3 hónap alatt megbukott. 1843-ig pedig színigazgatók és nem a­kármilyen események egész sorozata követte egymást. De ezekről a tényekről a sajtó nem tett említést. Mindkét előbb említett szerző ilyen jellegű közlései is alapos korrekcióra szorulnak. Hozzá kell tennem, hogy egyikük sem ismerhette a levéltári dokumentumok adatait. Ettől függet­lenül úttörő munkásságukért mindkettőjüket tisztelet illeti. Sajnos magam is csak részben tudtam a teljességre töre­kedni, konkrét adatok ismeretének hiánya miatt. Ezért ezt a listát csak az előbbiekhez viszonyítva mondhatjuk teljesnek. Két-három olyan év is található a listán, amiről nincs adat, s nem tudható, hogy ki és mikor játszott a városban. Az is lehet, hogy senki sem volt akkor szerződésben, de ezt teljes bizony­sággal nem állíthatjuk megerősítő, vagy cáfoló adatok hiányá­ban. Több esetben nem ismert az itt eltöltött pontos színját­szási időszak sem. De ez érthető is, mert ekkor még a szerző­déstől függetlenül sokkal szabadabban értelmezték a szerződé­sek ide vonatkozó pontjait. Persze pár évtizeddel később, már egészen komoly retorziókat kellett annak elszenvednie, aki eb­be a vétségbe esett. Erre egy példa: Balog Istvá n nyerte el az 1821-1822-es téli színiévadot, ami októbertől áprilisig tartott. Maga Déryn é említi naplójában, aki a társulat tagjaként tartóz­kodott Pécsett, hogy már február végén visszatértek székhelyük­re, Székesfehérvárra. Tehát a szerződésekben, határozatokban is XVIII

Next

/
Oldalképek
Tartalom