Kerényi Ferenc: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1727-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 26., Budapest, 1992)
MÓDSZERTANI ISMERTETŐ
lehetőséghez jutott társulatoknak. A valóságos tényekhez a levéltári források segítségével tudunk csak közelebb kerülni. Egy közérthető példát említve: Kardos Emilli a a "Honművész" és a "Honderű" című reformkori periodikákra hivatkozva tanulmányában közli, hogy 1840 nyarán Alexander Schmid t nyerte el az új színházat, mint ennek első direktora, s bírta ezt a jogot 1843ig. Ugyanis ezt a tényt közölte az akkori újság. Ezzel szemben a levéltári adatok ismeretében a következőt lehet állítani: az első színigazgató Sey Feren c volt 1839 novemberétől 1840 áprilisáig. Igaz, hogy Schmid t direktor 1840 nyarán szerződést kötött 3 évre, de az év végén már Zöllne r vezette a színházat, mint aligazgató. Schmid t színigazgató sajnos látványosan, alig 3 hónap alatt megbukott. 1843-ig pedig színigazgatók és nem akármilyen események egész sorozata követte egymást. De ezekről a tényekről a sajtó nem tett említést. Mindkét előbb említett szerző ilyen jellegű közlései is alapos korrekcióra szorulnak. Hozzá kell tennem, hogy egyikük sem ismerhette a levéltári dokumentumok adatait. Ettől függetlenül úttörő munkásságukért mindkettőjüket tisztelet illeti. Sajnos magam is csak részben tudtam a teljességre törekedni, konkrét adatok ismeretének hiánya miatt. Ezért ezt a listát csak az előbbiekhez viszonyítva mondhatjuk teljesnek. Két-három olyan év is található a listán, amiről nincs adat, s nem tudható, hogy ki és mikor játszott a városban. Az is lehet, hogy senki sem volt akkor szerződésben, de ezt teljes bizonysággal nem állíthatjuk megerősítő, vagy cáfoló adatok hiányában. Több esetben nem ismert az itt eltöltött pontos színjátszási időszak sem. De ez érthető is, mert ekkor még a szerződéstől függetlenül sokkal szabadabban értelmezték a szerződések ide vonatkozó pontjait. Persze pár évtizeddel később, már egészen komoly retorziókat kellett annak elszenvednie, aki ebbe a vétségbe esett. Erre egy példa: Balog Istvá n nyerte el az 1821-1822-es téli színiévadot, ami októbertől áprilisig tartott. Maga Déryn é említi naplójában, aki a társulat tagjaként tartózkodott Pécsett, hogy már február végén visszatértek székhelyükre, Székesfehérvárra. Tehát a szerződésekben, határozatokban is XVIII
