Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

színtársulatok pótfilléreinek tetemes összege. Hihető tehát, hogy a szóbanlévő pénzforrásokból a jövő költégvetési évtől kezdődően fejenként havonta 100-150 Ft-ot fog kapni egy-egy nyugdíjas színész. Az utóbbi összeg a július 7-9-e között bejelentett pénzügyi tárgyalásokon kap majd jóváhagyást. Az ügyosztály fentiekben tisztelettel vázolta, mit tett a nem állami nyugdíjas színészek érdekében a mai napig. Megvédte autonómiájukat, a nem állami színészet összességére előirányzott összeghez 400 000 Ft-hoz mérten, mintegy 100-110 000 Ft-nyi államsegélyt szerzett és szerez a lehetőség szerint részükre, és elkövet mindent, hogy a jövő költségvetési évben addig is, míg a nyugdíjasokat normális gazdasági körülmények között a játszó színtársulatok és más pénzforrások eltarthatják, a nyugdíjasok szerény életlehetőségeit biztosítsa. Az ügyosztály fentiek jelentése után csodálkozással veszi tudomásul, hogy a Magyar Művészeti Tanács hivatalos felterjesztésében (4588/1947) ezt állapítja meg: "A kultuszminisztériumban a Szakszervezet és a Tanács tudomása szerint az ügyben eddig semmi intézkedés nem történt". A június 6-án tartott értekezleten a Művészeti Tanács részéről Both Béla tanácstag és Szőnyi Kálmán, a Tanács ügyvezető titkára vett részt, a Szakszervezettől pedig Abonyi Géza elnök, dr. Staud Géza főtitkár, dr. Ádám Tibor ügyész, Benkő Bálint, Tarnai József titkárok jelentek meg. Nehezen hihető, hogy a felsorolt urak emlékezőtehetsége annyira rossz volna, hogy egy több órás értekezlet eredményeiből még töredékekre sem tudnak visszaemlékezni. Me1 07