Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

rész állítása a Tanács színművészeti szaktanácsának, hogy a nyugdíjasok "havi 6-8 forint nyugdíjat kapnak, s ebből tengetik életüket". Az ügyosztály a fentemlített összegeket kézhezjuttatta, már ebből is az említett összegnél több jut egy-egy tagra, de a Nyugdíjintézet vezetőségétől szerzett adatok szerint a pótfillérek szétosztása is a szokásos időközökben megtörtént, s legutóbb is fejenként 40 forint előleget kaptak az egyes tagok. Természetesen korántsem véli az ügyosztály ezt kielégítő támogatásnak, de kénytelen megvilágítani a helyzetet a Művészeti Tanács állításával szemben. Az ügyosztály tisztelettel megjegyzi, hogy a Magyar Művészeti Tanács beadványának hangját nem tartja szerencsésnek, mert korántsem szolgálja azt a közeli múltban kitűzött célt, hogy a közös problémákat a művészeti ügyosztály és a Művészeti Tanács józan egyetértésben fogja megoldani. Lehet, hogy tájékozatlan a Tanács egyik-másik kérdésben, akkor célszerűbbnek véli az ügyosztály a tájékoztatás kérését, de nem eleve a számonkérés és a felelősségrevonás felvetését olyan gyanú, sőt vád hangoztatásával, hogy "közérdek, sokszáz ember életlehetőségeinek megteremtését célzó javaslat hónapokig feküdt intézkedés és elintézés nélkül". A tárcát semmi mulasztás nem terheli, tőle telhetően mindent elkövetett és elkövet a fenti probléma sikeres megoldására, a Színészek Szabad Szakszervezetével a legnagyobb egyetértésben bonyolítja az ügyet. Sőt feladatán túlmenően pártfogolja a nem állami nyugdíjasok sorsát, hiszen a közeli múltban a keb. tárcával semmiféle anyagi viszonyban nem álló Vígszínházi 108