Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)
A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT
albizottság koordinálta. Ebben az időszakban alakult át a Színügyi Bizottság, mely az eddig ismertetett szervezetek, hivatalok legfőbb operatív, egyben reprezentatív irányítója is volt; összetételében és hatáskörében jelentősebb, mint az ezt megelőző, vagy akár az ezt követő, hasonló elnevezésű bizottságok. Ebbe a bizottságba a vármegye és a szabad királyi város vezetőit választották be. 1893-tól a Színügyi Bizottság elnöke Kardos Kálmán főispán, a két alelnök Jeszenszky Ferenc alispán és Aidinger János polgár mester. A végrehajtó bizottság elnöke Krasznay Mihály királyi tanácsos, míg a Színügyi Bizottság jegyzője dr. Toldy Béla. Jelentős személyek, akik mint a jeles ügy fővédnökei álltak a bizottság élén. De az érdemi munkát végző Színügyi Bizottságnak is jelentős szaktudással bíró vezetői voltak. így elsősorban Sziebreich Ferenc, a herceg Esterházy-uradalmak főépítésze, Piacsek Gyula pécsi építész és Somogyi Károly színigazgató. Az érdemi döntések (pl. az építkezési pályázatok elbírálása, a gyűjtési-adakozó akciók megindítása, a költségvetések megállapítása) meghozatala a Színügyi Bizottság feladata volt. Ezek végrehajtását, ellenőrzését, a feladatok összehangolását a hivatalok és az építők között a színügyi albizottság végezte Az építkezések alatt építést ellenőrző bizottsá gnak is nevezték . Az új színház felépítésében kezdetben Baranya vármegye elöljárósága (közgyűlése) is szerepet vállalt. Aidinger János polgármester felhívására a vármegye közgyűlése 1889 januárjában az építkezés teljes támogatását határozta el. Anyagi és erkölcsi támogatásukat feltételekhez kötötték: 1. Az épülő és a már átadott színház vezető testületeibe a vármegye is annyi képviselőt delegáljon, mint a városi vezetés. 2. A színház elnevezésében a vármegye neve is kapjon hangsúlyt. 3. Az épület címerében a vármegyei címermotívumok is szerepeljenek. A m.egyei-városi színház terve végül meghiúsult, mivel az anyagiak előteremtésére kiszabott vármegyei pótadózást a kormányzat helytelenítette és leállította. így a vármegye csak önkéntes 27
