Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÁSI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1886-1949 KÖZÖTT

adományokkal (mintegy 500 Ft) segíthette a városi színház építését, melyet hosszas huzavona után 1895-hen fejeztek be, több mint 400.000 Ft költséggel. Az állandó színház nemcsak állandó társulatot igényelt, hanem fenntartásához, működtetéséhez űj vezetési mechanizmust, szervezeti hátteret. 1395 őszétől csak a Színügyi Bizottság maradt a színház érdemi ügyeinek intézője. Az albizottság feloszlott, s a többi városi hivatal színházat segítő munkájára sem volt már szükség. Egy év múlva átalakult a Színügyi Bizottság, ekkor már hiányoztak a vármegye vezetői, kizárólag városi elöljárói voltak és nagy létszámú, kiterjedt testületté alakult. Vezetője a polgármester, tagjai a város gazdasági, jogi, igazgatási, műszaki vezetői, valamint a városi tanácsosok és a színigazgató. A tagok közt volt többek között a rendőrkapitány, a tiszti főügyész, a városi főmérnök, a gazdasági vezetők stb. 1896-tól újból felállították a színügyi albizottságot, de megváltozott feladattal. Tagságát a Színügyi Bizottság tagjaiból választották, és kizárólag színügyekkel foglalkozott. A két szervezet elnöke ugyanaz a személy volt. A Színügyi Bizottság üléseit minden esetben megelőzte az albizottság tanácskozása, az itt hozott javaslatokat vitatták meg s emelték döntésszintre a Színügyi Bizottságban. Az ülésekről minden esetben jegyzőkönyvet vettek fel, míg az albizottság csak szóban tette meg javaslatait. A kialakult gyakorlat szerint a Színügyi Bizottság a színi évad alatt havonként tartotta meg üléseit. Pécs Város Tanácsa és a polgármester csak nagyon indokolt esetekben szólt bele a Színügyi Bizottság munkájába, pl. az 1920-as évek politikai-gazdasági válságai idején. A fokozatos konszolidálódás következtében egyre nagyobb lett a Színügyi Bizottság befolyása a színház irányítására. Nagyobb arányú beavatkozást kezdeményezett Esztergár Lajos polgármester 1942-ben, amikor szoros kapcsolatot alakított ki dr. Németh Antallal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatójával, a PNSZ művészeti színvonalának emelése érdekében. Németh Antal elvállalta a pécsi színház művészeti patronálását. Elképzelése szerint az ország 28