Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS A Pécsi Nemzeti Színház 1995-ben ünnepli fennállásának centenáriumát. Többek között ezért is vált időszerűvé a levéltári források feltárása és publikálása. De szükséges azért is, mert a színjátszás történetét feldolgozó művek csak részben használták fel a levéltár színháztörténeti iratait. Kétségtelen, hogy a könyvtári és egyéb gyűjteményes források könnyebben hozzáférhetők, megtalálhatók, mint a bonyolultabb rendszerű levéltárak történeti anyagai. A kötet újabb, eddig nem ismert adataival s azok összefüggő értékelésével reméljük, ennek a területnek a kutatását is megkönnyíti. A forrásokon keresztül a korabeli város életébe is bepillantást nyerünk. Megismerhetjük a dualizmus kori és a két világháború közti városi gazdálkodást, közigazgatást, a fontosabb történelmi korszakok társadalmi hátterét, a korabeli pécsi polgárság mindennapjait és a közművelődés számos, ma már elfelejtett területeit. Más szóval, a színház történetén túl kirajzolódik előttünk az a politikai-társadalmi háttér, mely szerves része s egyben meghatározója is a művészeti életnek. Láthatjuk a meg-megújuló küzdelmet, amit a színigazoatók, színtársulatok folytatnak nemcsak a színművészet sikeréért, hanem létfenntartásukért is. S láthatjuk, hogy a város felelős vezetői is igyekeznek mindent megtenni a délvidéki kultúra fellegvárána

k megerősödéséért. A források jól tükrözik a legújabb kori magyar történelem tragikus sorsfordulóit, azok hatását a művészeti életre. A forrásfeltárás a Pécsi Nemzeti Színház létrejötte óta keletkezett iratokat tartalmazza, illetve a színházépítés előtti korszakot is érinti. A helyi sajtóban először 1884 februárjában vetődik fel egy új színház felépítésének gondolata 9