Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

BEVEZETÉS

Bár a városnak már volt kőszínháza, de itt elsősorban német társulatok léptek fel. A kiegyezés után egyre jobban erősödött az igény a magyar nyelvi kultúra terjesztésére és a magyar színjátszás meghonosítására. Mivel a Mária utcai kőszínház már omladozóban volt, 1886-ban a város közgyűlése tárgyalásokat kezdeményezett az új színház helyének kijelölésére. Ettől számítható a magyar nemzeti érdekeket képviselő színház létesítésének kezdete Pécsett. A színházat csak kilenc év múlva építik fel, mégis szükségesnek tartottuk, hogy ezt az időszakot is feltárjuk, mivel az épülő Nemzeti Színház szoros összefüggésben áll a magyar polgárosodás, a városi kultúráiét kifejlődésének korai szakaszával. A felépült színház új színt hozott a város kulturális életébe, de új gondok elé is állította a városatyákat, mert meg-megújuló anyagi terheket rótt a város vezetőségére. Számos művészi elképzelés éppen azért bukott meg vagy halt el, mert a városi vezetés anyagi lehetőségei csak a fenntartásra vagy a nélkülözhetetlen technikai fejlesztésre voltak elegendők. Mint ahogy az is világosan érvényre jut, hogy a korszak művészeti vezetői, színészei mindent megpróbáltak a szűkös körülmények leküzdésére. A lassan már száz éve álló patinás épület számos kísérletezés, művészi megújulás, esetenként csúfos bukás és egyéni tragédia tanúja is egyben. Itt kell megköszönnöm mindazoknak a segítségét, akik a gyűjtemény elkészítését önzetlenül támogatták. így a Magyar Színházi Intézetnek, a Pécsi Egyetemi Színpadnak és a Baranya Megyei Levéltár munkatársainak. Külön kell említenem Borsy Károly helytörténészt, aki a névmutató összeállításában, valamint fotódokumentációs anyaga rendelkezésre bocsátásával nyújtott nagy segítséget. 10