Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Az 1853-1893. évek

- kibővítve, átalakítva - ma a Móricz Zsigmond Színház hajléka. Anélkül, hogy célom vagy feladatom lenne az alább közölt dokumentumok részletes elemzése, néhány általánosabbb jellemzőt itt összefoglalhatónak tartok: a) A színészek országos szakmai képviselete már el tudja érni, hogy tagjainak érdekeit országos elv

i állásfoglalások védjék - valamennyire. így, a rájuk való hivatkozással születnek meg azok az inkább általánosságokban mozgó belüg

yminiszteri rendelkezések, amelyek az alispánon keresztül jutnak el a város vezetőségéhez. Itt aztán - tudomásul vétel után irattárba helyezendő - hátirati utasítással maradtak ránk a levéltárban. Ezek néhány évenként megismétlődnek olyan, szintén minisztériumi intésekkel párhuzamosan, amelyek viszont a színtársulatok igazgatóinak játékára, darabválasztására (erkölcsi-politikai tartalmára) vonatkozólag, ezúttal inkább e hatóságoknak jeleznek intézkedési feladatokat. Egyetlen egyszer vehető észre, hogy a színészek országos szervezete konkrét esetben emeli fel a szavát egyik társulata érdekében (lásd: 151/b, 155; J-151/b). b) Megjelenik ennek az időszakasznak a második felében a városok-színházak körzete

kbe sorolási szándéka, s ennek megfelelően a színigazgatóknak is olyasféle besorolása, amely szerint csak egy-egy adott körzetben vándorolhatnak társulatukkal ide vagy oda. Ebbe

n az időben ebből még nem lett szigorúan végrehajtott gyakorlat, hiszen ebbe a kis keleti városkába nem egyszer messziről, Brassóból vagy a Dunántúlról érkeztek a jelentkezések, olykor nagyon is korán, a következő évad játszási engedélyének elnyeréséért. 19