Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Az 1853-1893. évek

c) Amennyire rendezetle

n a színészeti ügyek országos irányítása, annyira bizonytalan ez a kérdés a város

i adminisztrációban is. Lényegében nincs állandó gazdája, csak közigazgatási kérdésnek fogják fel, rendészeti ill. tűzbiztonsági szempontból intézendő ügynek. így aztán többnyire a rendőrparancsnok az engedélyező hatóság vagy az ügy referense a közigazgatási bizottságban. Néha az ügy eljut a képviselőtestület elé is. Csak ez utóbbi fórum az, amelyiknek iratai, határozatai között ténylegesen követhető nyoma van a .színtársulatok ügyeinek, mivel a jegyzőkönyvek ránk maradtak. Ha azonban a kapitány hátiratila

g intézkedett, azaz az eredeti beadvány verzójára írta rá döntését, az ügynek nem maradt levéltári nyoma. Legfeljebb akkor, ha folytatás következett, s ennek iratait nem selejtezték ki. Az alsóbb fórum, a közigazgatási tanács (bizottság) határozatairól a jegyzőkönyvekben túlnyomórészt csak a tételszámok szerepelnek, tartalmi eligazítás nélkül, így innen sokat nem tudhatunk meg. Ha nincs irat, olykor legalább hírt kapunk arról, hogy egyik vagy másik igazgató kért játszási engedélyt, vagy valamilyen más ügye lehetett a tanácsnál, mert a mostani idők második felétől már egyre használhatóbban vezetett sor tára

k, közigazgatási tárgymutatók állnak rendelkezésre: így ezek átnézésének eredményé

t, magát az említést is felvettem az adattárba. A hézagok bizonyos áthidalása és némi, nélkülözhetetlennek ítélt magyarázatok céljából, ezúttal bővebb jegyzete

k is kerültek olykor egy-egy tételhez. Ezek hátrébb olvashatók, célszerűségüket ott, azok bevezetőjében igyekszem igazolni. d) A városi tanács, képviselőtestület - mint közület, nem 20