Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
adatott pénz nem is éppen avégre adattatott , azért a Statusok és Rendek a magyar grammatika árát a magyar jádzószínre kívánják f ordíttatni !. . jj Az 1794-95. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 356-357. p. 16. 1795. március 28. Hatvanegyedik ülés 10-szer. Fekete Ferenc atyánkfia az ötvenötödik ülésben lett végzés szerént béadja a nemzeti játékszínnek jó móddal léendő felállítása és állandóságának megszerezhetése iránt készült vélekedését és azoknak lajstromát, akik ezen célnak felsegélésére magokat önként való segedelemre kötelezték. Vélekedésének rendében előadja, hogy jött volt a közönség eleibe még 1792- ben a Pesten felállítandó nemzeti játékszín iránt egy planum, mely a theatrum felállítására 29.044 forintokat tett fel, de ezen planum mind azért, hogy nagyobban kitérjesztetik, mintsem ide Kolozsvárra szükséges vagy annak végbevitele lehetséges volna, mind pedig azért, hogy interesre kiadandó valami capitalist magában nem foglal, nem gondolná, hogy minden meghatározás nélkül helybenhagyattassék, mert a) Felvészen a projectans 20 jádzó tagokat, holott tíz rend szerént való tagok most előre elegendők, ha még négy fél fizetéssel hozzájok vétetik. b) Ezeknek fizetését mind az időhöz, mind a dolognak csak kezdetben létéhez képest igen sokra tészi, egy hónapra 664 forintokat vévén fel, mert felvévén most csak átaljában, hogy tíz jádzó személynek légyen egy hónapra külön-külön 20 forint fizetése, ez megyen esztendőre 2400 forintra, a más négy jádzónak is hónaponként 10 forintjával tészen esztendőre 480 forintokat, mindöszve tehát az elsőbb rendbéli jádzó tagok fizetésével 2880 for., hogyha pedig ezen fizetés kevés lenne, tehát az alább előadandó módon lehetne ezen fogyatkozást pótolni annyira, hogy az 36
