Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
64. boldogasszony hava -- január hónap jóváhagyását még eddig nem tisztelhetvén -- az 1843. január 16-i felirat nyomán az erdélyi udvari kancellária az országos rovataira való tekintettel véleményt kért a Guberniumtól. A Főkormányszék a Főszámvevőség közreműködésével ismételten áttekintette - ezúttal 1803-tól 1843. április végéig - a színházi pénzalap (és ehhez kapcsolódóan a felkelési alap) állapotát, majd az 1843. július 22-én kelt kimutatásokat elküldte Bécsbe. A Guberniumhoz 1845. október 10-én újabb királyi (kancelláriai) leirat érkezett, amely a múzeumra, az országos tanácskozási teremre és a színházra vonatkozó tervek és helyszlnrajz bemutatását kérte. A Főkormányszék bizottságot küldött ki, amely 1846. január 27-én egy szűkebb szakértői testületet választott; ez a második ülésen be is terjesztette jelentését, amit elküldték az udvarhoz. A törvénycikkelyek megerősítése azonban a következő diétán is elmaradt, noha a közvélemény nagyon bízott benne, mert ettől várta a színház épületének végleges kiegészítését és a színtársulat újbóli állandósítását. 67. a honfiúsítási és egyesületi hitet a KK. és RR. által előlegesen megállított magyar szerkezet szerint letévén -- az újonnan alkotott "Hazafiúsítást nyertek' Esküformája" című dokumentumot az erdélyi országgyűlés 1838. március 26-án hagyta jóvá; az ünnepélyes eskü letételét egyébként még az Approbata Constitutiok III. rész 41. cím I. articulusa írta elő a hon polgárai közé béiktattattak -- az 1847: 24. tc-ben honfiúsitott külföldi származású személyek között volt Paget János és marienseei Manz Vince is. A honfiúsítás igényének törvénybe foglalását az Approbata Constitutiok III. rész 41. cím I. articulusa tette kötelezővé ("azon gyűléskori articulusoknak végébe be is irattassanak..."). 279 i