Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

vazattal eldöntendőnek ítélt -- az 1791: 11. te. második szaka­sza szerint az országgyűlésre utalt tárgyak "II. Ulászló 2-ik decretumának 23-ik cikkelye s az ettől fogva századokon át dí­vó gyakorlat értelmében, az egyesek szavazataiból kikerülő szó­többséggel döntenek el..." 58. a Máramaros és Radna vidéke közötti határegyenetlenség tárgyá­ban készült felirat -- az országgyűlésen 1842. augusztus 17-én olvasták fel az augusztus 6-án kelt királyi leiratot, mely sze­rint a Mária Terézia idejében a magyarországi Máramaros megyé­hez tartozó öt helység (Drágomérfalva, Szilistye, Szacsal, Moyszin, Főd) és az Erdélyben lévő Radna vidéke között fennfor­góit határbeli villongás ügyében az uralkodó úgy határozott, hogy e terület Erdélyhez tartozik; megparancsolta, hogy Erdély részéről is nevezzenek ki biztosokat a határjegyek felállításá­ra. December 9-én a bíráló bizottság egyetértő jelentését a tör­vénybe iktatásról és a feliratról helybenhagyták, majd másnap 9 főt megválasztottak a szóban forgó bizottságba. A felirat nyomán született 1847: 19. te. intézkedett a határhalmok felál­lítása végett kinevezendő bizottságról. dispositione articuli... -- a mondat fordítását lásd az 54. sz. dokumentum jegyzetei között 61. 1810-ben választott színházi bizottmány -- valójában 1811-ben, február 18-án választották a deputációt tagjai kihaltak -- bár nincs mindenkiről adatunk, az 1811-ben kinevezett 18 tagú választmányból 1843 elején teljes bizonyos­sággal már csak hárman éltek, és 12-en biztosan meghaltak. Az 1821. március 9-én kiegészítésként bevont kilenc főnél ugyanezek a számok: 6, illetve 1. választott bizottmányokat a tisztökbeni eljárásra kötelezik -­­az országgyűlés által 1843. január 3-án megválasztott új orszá­gos színházi bizottság 1843. május 27-én tartotta alakuló ülését; 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom