Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
az elnök Mikó Imre gróf, a jegyző Groisz Gusztáv lett, és megerősítették tisztségében Schütz József pénztárnokot is. A Gubernium 1843. június 3-án hozzájárult a magát "Az Erdélyi Nemzeti Színház Országos Választmányának" nevező bizottság működéséhez, bár tevékenységét csak a felügyeletre és a színház átvételére korlátozta. Mindez azt jelentette, hogy ettől kezdve az országgyűlési leg megbízott választmány állt a kolozsvári színház élén, tagjai tárgyaltak a színtársulatokkal, irányították a pénzügyeket stb. A bizottsági rendszer azonban nem vált be igazán: 1843-48 között hétszer volt igazgatóváltozás, továbbá anyagi és személyi ellentétek, műsorpolitikai viták nehezítették a munkát . Hozzájárult ehhez az is, hogy a közönség összetétele szintén megváltozott (pontosabban megváltozóban volt): kezdett háttérbe szorulni a főnemesi befolyás, egyre inkább a kolozsvári polgárosodó rétegek és az iskolák diákjai határozták meg a műsorigényeket. A szóban forgó időben egyébként a következő színtársulatok játszottak a kolozsvári játékszínben: 1843. december-1844. március 14. és 1845. június-szeptember: Komlóssy Ferenc társasága; 1844. június, július 27-augusztus 6., november 17-1845. április 23. és 1845. október 26-1846. április 5.: Szerdahelyi József, Havi Mihály és Szabó József dalnoktársulata; 1846. április 13-27.: Kilényi Dávid és Veszter Sándor társasága; 1846. december-1847, április 11.: Feleky Miklós és Gyulai Ferenc társulata; 1847. május 4-30.: Lendvay Márton társasága . protocollati ónak -- bejegyzésnek articulariter -- törvénycikkely szerint; valójában még csak törvényjavaslat volt, hiszen nem szentesítették instálom -- kérem; a latin insto = kér, esedez után az articulusok csak a fundalok neveik örökösitésére hozattak -a megjegyzés csak a múzeumi törvényjavaslatra vonatkozóan helytálló; a középponti rendszeres bizottmány 1842. december 15—i előterjesztése a törvénytervezet 4.§-ában valóban indítványozta az ajánlattevők, adományozók nevének felsorolását, azaz törvénybe iktatását, a december 22 — i országos ülés pedig úgy vélekedett: a törvénybe iktatás azért szükséges, mert az ajánlattevők 277 I
