Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

az elnök Mikó Imre gróf, a jegyző Groisz Gusztáv lett, és meg­erősítették tisztségében Schütz József pénztárnokot is. A Gu­­bernium 1843. június 3-án hozzájárult a magát "Az Erdélyi Nem­zeti Színház Országos Választmányának" nevező bizottság működé­séhez, bár tevékenységét csak a felügyeletre és a színház átvé­telére korlátozta. Mindez azt jelentette, hogy ettől kezdve az országgyűlési leg megbízott választmány állt a kolozsvári szín­ház élén, tagjai tárgyaltak a színtársulatokkal, irányították a pénzügyeket stb. A bizottsági rendszer azonban nem vált be iga­zán: 1843-48 között hétszer volt igazgatóváltozás, továbbá anya­gi és személyi ellentétek, műsorpolitikai viták nehezítették a munkát . Hozzájárult ehhez az is, hogy a közönség összetétele szintén megváltozott (pontosabban megváltozóban volt): kezdett háttérbe szorulni a főnemesi befolyás, egyre inkább a kolozsvá­ri polgárosodó rétegek és az iskolák diákjai határozták meg a műsorigényeket. A szóban forgó időben egyébként a következő színtársulatok játszottak a kolozsvári játékszínben: 1843. de­­cember-1844. március 14. és 1845. június-szeptember: Komlóssy Ferenc társasága; 1844. június, július 27-augusztus 6., novem­ber 17-1845. április 23. és 1845. október 26-1846. április 5.: Szerdahelyi József, Havi Mihály és Szabó József dalnoktársula­ta; 1846. április 13-27.: Kilényi Dávid és Veszter Sándor tár­sasága; 1846. december-1847, április 11.: Feleky Miklós és Gyulai Ferenc társulata; 1847. május 4-30.: Lendvay Márton tár­sasága . protocollati ónak -- bejegyzésnek articulariter -- törvénycikkely szerint; valójában még csak törvényjavaslat volt, hiszen nem szentesítették instálom -- kérem; a latin insto = kér, esedez után az articulusok csak a fundalok neveik örökösitésére hozattak -­­a megjegyzés csak a múzeumi törvényjavaslatra vonatkozóan helyt­álló; a középponti rendszeres bizottmány 1842. december 15—i előterjesztése a törvénytervezet 4.§-ában valóban indítványozta az ajánlattevők, adományozók nevének felsorolását, azaz törvény­be iktatását, a december 22 — i országos ülés pedig úgy véleke­dett: a törvénybe iktatás azért szükséges, mert az ajánlattevők 277 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom