Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

ciszterci apátság volt, amelyet 1477-ben Mátyás király a szebeni prépostsághoz csatolt. Szeben város úrbéri jószága volt.

korneczeli rész,jószág -- helyesen: kornetzeli. Kornetzel (vagy Hortobágyfalva, Harwersdorf, Harbachdorf) határának egy részét 1575-ben kapta Szeben városa úrbéri birtokként

Woschling -- Segesvár (Schässburg) szász polgárai a városi kórházat elsősorban a földesúri, azaz nemesi birtokként számontartott Woschling (másként: Wossling, Voszling) nevű praedium (puszta) jobbágyaitól kapott dézsmajövedelemből tartották fenn

47.

inconsequentia -- következetlenség

52.

Fönségednek* 1791-iki 10. cikkben gyökerezett jogát -- az 1791: 10. te. szerint országgyűlést "évenkint kell tartani abban a határidőben és azon helyen, amelyet Ö szent felsége a körülményekhez képest fog kitűzni..."

azon épület fenntartására és terjesztésére felette szükségesek — az országgyűlésen nemcsak a szász követek, hanem mások is úgy vélekedtek, hogy a tervezett új országháza (tanácskozási terem) felesleges, és inkább az 1829-ben megvásárolt épületet bővítsék, újítsák meg. (Legvilágosabban a konzervatív Cserei Miklós regalista fejtette ezt ki, az általunk is közölt - 42. sz. alatt - 1842. december 21-i beszédében.)

in thesi -- tételesen

az 1791-iki 11-ik cikk értelmében -- az 1791: 11. te. második szakasza szerint az országgyűlésre utalt minden tárgyat "az egyesek szavazataiból kikerülő szótöbbséggel döntenek el..., de a Karoknak és Rendeknek a felséges udvar elébe terjesztendő jelentéséhez az ellenkező nézeten levő pártnak a véleménye hozzácsatolandó . "

53.

praejudiciumára -- sérelmére, kárára

■

271