Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
Az 1802-1803 között összegyűlt pénzekről és a kiadásokról készítendő nyomtatott jegyzék mellé egy nyomtatott körlevelet is illesszenek, amelyet elküldenek a színházat pártoló hazafiaknak; akik lefizetik az 1000 rénes ft-ot, illetve a devalváció után a 200 váltó ft-ot, örökös páholybérlők legyenek; beterjesztik a jelentést az országgyűléshez, remélve, hogy megszavazzák az építéshez szükséges összeget, és a páholyok eladásából begyűlő pénzt a rendek a belső felszerelésre adják. a nemeseknek minden füstjeire -- a nemesek birtokában lévő minden háztartásra; a korabeli adóegység ugyanis a füst (fumus), azaz a háztartás volt committenseiktől -- küldőiktől, megbízóiktól 20. biztosság elölülője -- Kemény Ignác báró nem mulatta el azon biztosság aziránt tanácskozni -- a színházi választmány 1811. május 26-i ülésén azt javasolta az országgyűlésnek: mivel az 1809. évi insurrectionalis költségekre újabb adót kell kifizetni, s ha ez az adó 500.000 ft lesz, minden forintra vessenek ki még 12 krajcárt, ha kevesebb lesz, akkor megfelelő arányban többet; ezt szedessék fel együtt és az így begyűlt öszszegből felépülhet a színház. A június 26-i országos ülés után a bizottság július 4-én 40 krajcár (váltó cédulában 8 kr) kirovását ajáriotta az 1809. évi insurrectionális összeírás szerint minden akár lovas, akár gyalogos szolgálatra kötelezett, portiot (adót) nem fizető birtokos magyar és székely nemesember egy-egy egész telkére (kivéve: az adózó egyházi és armalista nemeseket, székelyeket, továbbá a városokat). A deputáció augusztus 8-án már 50 krajcárra emelte a javasolt pótadót, és ezt elfogadva, a rendek másnap, augusztus 9-én ezen tétel (telkenként 10 váltó krajcár) mellett döntöttek. a közelébbi insurrectio alkalmatosságával felszámlált telkekre -az 1809. évi erdélyi országgyűlés törvényjavaslatot készített a meghirdetett nemesi felkelés anyagi fedezetéről ("A felülési tőkéről") és a nemesekre (illetve a fizetésre kötelezettekre) kivetett összeg felosztásáról, beszedéséről. Egyikből sem lett törvény, de országgyűlési végzésként életbe lép-210
