Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

hiányában 1807, június végén'félbe kellett szakítani a munkát; akkor a kőfalaknak valamivel több mint egyhairmada állt, kb. másfél ölnyi magasságban. A színtársulat egyébként éppen ekkortájt változtatott - kényszerből - helyet: 1807. dec. 3- tól a gróf Rhédei-féle termet bérelték ki, ahol 1792-94-ben már játszottak.

fordított feles költségnek — a színház építésének kiadásai 1803-tól 1807-ig 12.336 magyar forint 57 krajcárt (10.280 rénes ft 47 kr-t) tettek ki

feles summák gyültenek volt bé, melyekről a számadások is készen vágynak -- a színházi bizottság az 1802-1808 között begyűlt adományokról jegyzőkönyvet vezetett, majd 1811. június 22-én nyomtatásban is megjelentette - a közbeeső kiadások számbavételével együtt - és ezt a nyomtatott kimutatást 1811. július 12-én küldték szét a törvényhatóságoknak calculust -- számvetést

pupillaris exactor ---árva- és gyámügyi számvevő, az Exactorátus Pupillaris (Gyámság- és gondnokságügyi Számvevőség) tisztviselője. (A hivatal 1818-ban beolvadt az Országos Főszámvevőségbe . )

gubernialis concipista -- főkormányszéki fogalmazó

igazon biztosság tanácskozván arról -- a színház ügyében az országgyűlés által megválasztott bizottság Kemény Ignác báró elnökletével 1811. május 12-én tartotta első ülését. Jelentéstételre kiküldte P.Horváth Dánielt, Cserei Miklóst , Kanyó Lászlót, Szentkirályi Mihályt és Sala Sámuelt, valamint felkért egy ácsot, egy kőművest és az országos építészeti hivatal egy tagját a közreműködésre. Az albizottság május 26-án adta be jelentését a választmánynak. Eszerint a színház külső befejezéséhez még kb. 60.000, a fedél alá juttatáshoz 30.000 ft kell. Javasolta az 1807-ben félbenhagyott páholyeladási terv végrehajtását addig is, amíg az országgyűlés valamit határozna, hogy az építést folytatni lehessen. Mindezt június 22-én a bizottság is elfogadta, az alábbi kiegészítésekkel:

209