Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Bevezetés

ség számára átengedett színházi számadások; ez utóbbiakat - mivel a rendek elé is beterjesztették őket - szintén közöljük. Hasznos adatok, észrevételek olvashatók a követi utasításokban és a követjelentésekben, valamint a korabeli magánlevelekben és magánnaplókban is. A témával foglalkozó feldolgozások - mo­nográfiák, résztanulmányok - szintén fontos információkat tar­talmaznak; nemegyszer az erdélyi nemzeti színház irataiból is publikáltak részleteket. x Kötetünkben a forrásszövegeket keletkezésük, illetve az iromá­nyok esetében a beterjesztésük időpontja szerint, kronológiai rendben közöljük. Azokat a dokumentumokat, beszédeket, amelyek­nek csak egyes részletei színháztörténeti vonatkozásúak, sze­­melvényesen hozzuk. A kihagyásokat szögletes zárójelbe tett pontokkal £. . .J jelezzük. Mindegyik dokumentum végén feltün­tetjük, hogy melyik egykorú forrásból (esetleg későbbi publi­kációból) vettük fel. Mivel a nyomtatott jegyzőkönyvek, iromány­­kötetek és beszédtárak az Országos Széchényi Könyvtárban (rész­ben az Országgyűlési Könyvtárban és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában) és az Országos Levéltárban is megtalálhatók, ezeknél a lelőhelyet nem adtuk meg. A kéziratos feljegyzések, számadások stb. levéltári jelzeteit viszont min­denütt kitettük. Ugyancsak az egyes források végén olvashatók azok a kiegészítések, amelyek a szöveg, illetve az események hiányzó láncszemeit pótolják vagy a történések folyamatát érzé­keltetik. Az irományok általában az eredeti címmel szerepelnek a kötetben, a sajtó alá rendező által megjelölt, ún. fiktív cí­meket viszont szögletes zárójelek közé írtuk. \ A tanácskozásokról készült jegyzőkönyv-részletek és az iratok szövegét a mai helyesírás szabályai szerint közöljük. A korabeli nyelvhasználatra jellemző sajátosságokat azonban meg­tartottuk. Az idegen (főleg latin) szavakat szintén igyekeztünk az akkor használatos formában meghagyni. A személynevek elté­rő írásmódját egységesítettük; a nemesi neveket az egykorú er­16 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom