Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

nősen a bányavidékeknél áll fenn, A bányász szeret szórakoz­ni. Természetesen kénytelen úgy szórakozni, ahogyan azt a szó­rakoztatásukat előmozditók jól vagy rosszul előkészitik. És itt meg kell emlitenem, hogy nem céltalanok a műkedvelői előa­dások, de ezeket csakis úgy lehet jól megrendeztetni, ha az előadások mikéntjéről nivós és jól rendezett,magas színvona­lon álló szinházi előadásokkal adunk izelitőt. Ilyen helyeken valósággal életszükséglet a zenekultúra, a műkedvelői előadá­sok felfejlesztése, a munkás szinész és munkás iró kitermelé­se, a tehetségek szelekciója, az irodalomra, zeneszerzésre hajlamosak kiművelése, mert ezeknél ez éppoly szükséges, mint a mindennapi kenyér, 6./ A szellemi fejlődés hatványozódásában a műkedvelői elő­adásoknak éppoly nagy szerepük van, mint a népoktatásnak. Ha a népoktatáshoz szükséges a megfelelően képzett oktató, akkor szükség van arra is, hogy ezek a műkedvelői előadások idővel olyan nivós rendezés útján kerüljenek színpadra, amely a né­zők és a szereplők szempontjából egyaránt célirányos. /Külföl­dön vannak ilyen rendezői tanfolyamok/. A munkáeság szellemi színvonalának emelése a szociálpolitika egyik sarkalatos pont­ja. Szellemi szinvonalat idegenből hozott, vagy mások inicia­tivájából keletkező gondolatvilággal emelni igen nehéz. A mun­kásosztály a saját életkörülményei szerint termelje ki irodal­mát. /Külföldön a munkásság köréből vett szindarabtémák erő­sen felkarolt iróproblémák a szinpad számára is, nálunk legfel­jebb a rosszul elgondolt népszínművekben fordul elő a munkás./ Alkalmat kell adni pályázatok, nyilvános szereplések, szel­lemi versenyek útján arra, hogy a munkásosztály tehetségesei 478

Next

/
Oldalképek
Tartalom