Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

nősen a bányavidékeknél áll fenn, A bányász szeret szórakozni. Természetesen kénytelen úgy szórakozni, ahogyan azt a szórakoztatásukat előmozditók jól vagy rosszul előkészitik. És itt meg kell emlitenem, hogy nem céltalanok a műkedvelői előadások, de ezeket csakis úgy lehet jól megrendeztetni, ha az előadások mikéntjéről nivós és jól rendezett,magas színvonalon álló szinházi előadásokkal adunk izelitőt. Ilyen helyeken valósággal életszükséglet a zenekultúra, a műkedvelői előadások felfejlesztése, a munkás szinész és munkás iró kitermelése, a tehetségek szelekciója, az irodalomra, zeneszerzésre hajlamosak kiművelése, mert ezeknél ez éppoly szükséges, mint a mindennapi kenyér, 6./ A szellemi fejlődés hatványozódásában a műkedvelői előadásoknak éppoly nagy szerepük van, mint a népoktatásnak. Ha a népoktatáshoz szükséges a megfelelően képzett oktató, akkor szükség van arra is, hogy ezek a műkedvelői előadások idővel olyan nivós rendezés útján kerüljenek színpadra, amely a nézők és a szereplők szempontjából egyaránt célirányos. /Külföldön vannak ilyen rendezői tanfolyamok/. A munkáeság szellemi színvonalának emelése a szociálpolitika egyik sarkalatos pontja. Szellemi szinvonalat idegenből hozott, vagy mások iniciativájából keletkező gondolatvilággal emelni igen nehéz. A munkásosztály a saját életkörülményei szerint termelje ki irodalmát. /Külföldön a munkásság köréből vett szindarabtémák erősen felkarolt iróproblémák a szinpad számára is, nálunk legfeljebb a rosszul elgondolt népszínművekben fordul elő a munkás./ Alkalmat kell adni pályázatok, nyilvános szereplések, szellemi versenyek útján arra, hogy a munkásosztály tehetségesei 478