Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

érvényesülhessenek. Kellő előképzés után módot kell adni, hogy akár mint tollforgató, akár mint előadóművész kifejlődhessék. Mert minél műveltebbek egy ország nagy tömegei, annál fokozottabb a műveltsége az országnak. Erre a célra esti iskolák tartására, népművelési célok előkészítésére ugyancsak a mi együttesünk alkalmas. 7./ Kénytelen vagyok hivatkozni arra, hogy Angolországban nincs olyan falu, ahol az év egy-egy két-három hónapos szakában kitűnően megszervezett színtársulat ne működne, és olyan nem fordul elő, hogy a nagyigényű társulat a legteljesebb anyagi elégtétel mellett ne találná meg számítását. Pedig az angol egyszerű munkás, ha munkahelyétől kétszáz kilométerre fellép egyik kedvenc színésze, képes otthagyni munkahelyét, és kétheti szabadságát kivéve elutazik oda, hogy egyetlen este egy órácskára meghallgathassa. Viszont Észak-Pranciország nagy kultúrájával szemben, a földmivességre szorult provr.nci kultúrszinvonala alacsonyabban áll Európa bármely nemzetének kultárfokánál, és ez az elhanyagolt terület kulturálatlan /rengeteg az analfabéta/ lakossága papjaik rendezése útján a legegyszerűbb műkedvelői előadásokat produkálja• /A provencei papok egyik, és úgyszólván egyedüli jövedelmi forrása a műkedvelői előadások rendezése./ Az európai közösségben az utolsó negyedszázad kultúrromboló tendenciája folytán már azzal sem dicsekedhetünk, hogy kultúrfölényünk csorbítatlanul fennáll egyes szomszédainkkal szemben, de egyet kénytelen mindenki elismerni, éspedig azt, hogy a kétezer év előtti nagy népvándorlás, a főniciaiak átvonulásává népek vérkeveredése olyan nagyszerű hatással volt fajunk további vérkeveredésére, hogy 4 79