Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

havi 5o-55 pengő nyugdijpótló segélyt kaphat. Szeretett hazánk területén lezajlott háborús események azonban egyszerre véget vetettek minden reménynek. Múlt év szeptember és október havában csak egészen minimális jegypótfillérek folytak be a Nyugdíjintézet pénztárába, novembertől kezdődőleg pedig a pótfillér befizetések teljesen elmaradtak. Az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete vezetőségének bölcs előrelátása és gondossága következtében - a háborús nehézségek ellenére - Nyugdíjintézetünk tagjainak mind az 1945. évi január l-jén, mind április l-jén esedékessé vált negyedévi nyugdijpótló segélye kifizettetettt. A Nyugdíjintézet vezetősége, a régi hagyományokhoz hiven, nem tett különbséget a magyar színészet érdemes tagjai között, hanem felekezeti különbség nélkül mindenkinek megadta a megillető nyugdijpótló segélyt, sőt, aki címét közölte, annak még a "Gettóba" is beküldte esedékes járandóságát. Mivel a Nyugdíjintézet július l-jén esedékessé váló kötelezettségeinek saját erejéből már eleget tenni nem tud - alapszabályszerűen tőkésített kötött vagyonához nyúlni pedig nem lehet -, mély tisztelettel kérem Miniszter urat, hogy a Nyugdíjintézet részére méltóztassék sürgősen 80.000 pengő államsegélyt engedélyezni. A nyugdíj nélkül maradt, öreg szinészek nyugdija rendezésének problémája tovább nem maradhat megoldhatatlanul, már csak azért sem, mert az idős színművészek korukra való tekintettel sem birnák kivárni ügyüknek - bár igazságos - de a hivatalok útvesztőjében ellassuló elintézését. A nemzet ezen kiérdemesült napszámosai, akiknek nagyrésze már 7o éven felül van, és akik küzdelmes, de becsületes művészi 349