Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

zőképpen csoportosíthatók: Személyi vonatkozásba

n: Pest ostroma után, Buda ostroma februárban még csaknem három hétig tartott. Ez alatt az idő alatt és még ezután is hoszszú ideig az Operaház munkálataiban résztvevőket a katonai 1génybevétel alól mentesíteni kellett az orosz hatóságoknál. Ezért érintkezést kerestem az orosz katonai hatóságokkal. Budapest akkori városparancsnoka részéről, Csernisoff tábornok úrtól 5oo mentesítő igazolvány kiadására nyertem engedélyt. Ez a körülmény sorsdöntő volt az Operaház személyzete együtt tartásának lehetőségében. &z Operaház igazoló bizottsága az előzetes igazolásokat a lehető leggyorsabban lefolytatta, hogy az Operaház művészeti munkáját minél hamarabb megkezdhesse. A tagok nehéz szociális helyzetének enyhítésére Budapest Székesfőváros polgármesterénél közbenjártunk, hogy az Operaház épületében népkonyhát állítsanak fel. Május hó végéig rendszeresen naponta 25o-3oo személy kapott ebédet. A Nemzeti Segély számára három rendkívüli jótékonycélú előadást rendeztünk. Ennek fejében a Nemzeti Segély heti 5 kgos élelmiszercsomaggal látja el díjtalanul az Operaház minden működő tagját, tehát 54o személyt. A költségvetési tárgyalások folyamán előterjesztésemre - a Miniszter úr legmesszebbmenő megértése és a Pénzügyminiszter úr jóindulatú támogatása mellett lehetővé vált a 6 % nyugdijilleték, adó, betegségbiztosítási járulék és egyéb illetékek levonása alól a tagok illetményeit mentesíteni. Az Üzemi Bizottság odaadó és megértő együttműködésével élel2 2