Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

miszer beszerző és elosztó szervet állítottunk fel, amely néhány hónap leforgása alatt, két díjmentesen kölcsönzött teherautó segítségével több mint egymillió pengő forgalmat bonyolított le. Tárgyi vonatkozásban; Az ostrom után az Operaházon levő külső és belső sérülések rendbehozatala volt a legfőbb feladatunk. Az^ostrom alatt az Operaházat 26 találat érte, közöttük olyan aknák is, amelyek a III. emelettől a földszintig beszakították az épületet. Megrongálódott ezen kivül igen súlyos mértékben a tetőszerkezet is, valamint több belső sérülés is keletkezett, részint légnyomás, részint belövés folytán. A legsürgősebb külső és belső sérüléseket, a Közmunkatanács elnökének közbejöttével azonnal, tehát még január hó végén vállalatba adtuk, úgy hogy az Operaházat, eltökélt tervem szerint március idusán a Bánk bánnal, Kodály Psalmus Hungaricusával megnyithassuk. Művészeti vonatkozásban; Az Operaház megnyitása előtt a szinház földszinti ruhatári helyiségében két hangversenyt rendeztünk, mélyre az akkori orosz katonai hatóságok is meghívást nyertek, és azokon meg is j elentek. A Magyar Állami Operaház f. évi március hó 15-én, tehát Budapest ostromának befejezte után nem egészen egy hónappal, ünnepélyes előadással megnyitotta kapuit. Ettől az időponttól kezdve a személyi és tárgyi nehézségeket leküzdve az Operaház rendszeres előadásokat tartott július hó 18-ig bezárólag. L.I. sz. mellékletet, Az Operaház csonka szezonja műsorának összeállítását ter2 3