Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

Az infláció a helyárakban is tükröződött. A Nemzeti Szinház 1945 szeptember-november hónapjaiban öt alkalommal emelte a helyárakat. A november 5-én kelt kimutatás szerint a teljes bevétel összege telt ház esetén az első emeléskor 14o.46o pen­gőt, az ötödik emeléskor l,lo7.o8o pengőt tett ki. Az erőteljes kulturálódási, ami a felszabadulással jelent­kezett, a külföld is érzékelte. így például Budapest kulturá­lis újjászületéséről adott hirt a londoni Daily Express, bé­csi tudósítójának értesitése alapján. A művelődés újjáébredé­sének valóságos ünnepét üli Budapest, hasonlóan ahhoz, ami Bécsben és Prágában történik. Ezekben a fővárosokban az embe­rek hajlandók órák hosszat sorban állni, csakhogy beiratkoz­hassanak az egyetemi előadásokra, vagy hogy elolvashassák a nyilvánosság száraára kifüggesztett újságokat. A tudósitó kie­meli, hogy a Szovjet Hadsereg előzékenyen segitett abban, hogy 22 a magyar szinházak megnyílhassanak. Itt azonban nemcsak a kulturálódás régi kereteinek helyre­állításáról volt szó. Azoknak kellett a kulturálódás feltéte­leit biztositani, akik attól el voltak zárva, de olyan kultu­rális értékek közkinccsé tételére is lehetőség nyilt, amelyek megismerése tilos volt azelőtt. A progresszív művészek ezért azonosultak azonnal a "kulturális földosztással", és ezért váL lalták a sorsközösséget a munkásokkal és parasztokkal. U téren jellemző Haj or Tamás állásfoglalása, amit a ozabad 17 óp hasáb­jain 1945. szeptember 3o-án megjelent nyilatkozatában olvasha­tunk. A kultúra munkásainak és az üzemi dolgozóknak érdekazo­nosságát és közös feladatait hangsúlyozza a szerző-. Többek kö­zött azt fejtegette, hogy "kenyér nélkül nincs igazi kultúra. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom