Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

Az infláció a helyárakban is tükröződött. A Nemzeti Szinház 1945 szeptember-november hónapjaiban öt alkalommal emelte a helyárakat. A november 5-én kelt kimutatás szerint a teljes bevétel összege telt ház esetén az első emeléskor 14o.46o pengőt, az ötödik emeléskor l,lo7.o8o pengőt tett ki. Az erőteljes kulturálódási, ami a felszabadulással jelentkezett, a külföld is érzékelte. így például Budapest kulturális újjászületéséről adott hirt a londoni Daily Express, bécsi tudósítójának értesitése alapján. A művelődés újjáébredésének valóságos ünnepét üli Budapest, hasonlóan ahhoz, ami Bécsben és Prágában történik. Ezekben a fővárosokban az emberek hajlandók órák hosszat sorban állni, csakhogy beiratkozhassanak az egyetemi előadásokra, vagy hogy elolvashassák a nyilvánosság száraára kifüggesztett újságokat. A tudósitó kiemeli, hogy a Szovjet Hadsereg előzékenyen segitett abban, hogy 22 a magyar szinházak megnyílhassanak. Itt azonban nemcsak a kulturálódás régi kereteinek helyreállításáról volt szó. Azoknak kellett a kulturálódás feltételeit biztositani, akik attól el voltak zárva, de olyan kulturális értékek közkinccsé tételére is lehetőség nyilt, amelyek megismerése tilos volt azelőtt. A progresszív művészek ezért azonosultak azonnal a "kulturális földosztással", és ezért váL lalták a sorsközösséget a munkásokkal és parasztokkal. U téren jellemző Haj or Tamás állásfoglalása, amit a ozabad 17 óp hasábjain 1945. szeptember 3o-án megjelent nyilatkozatában olvashatunk. A kultúra munkásainak és az üzemi dolgozóknak érdekazonosságát és közös feladatait hangsúlyozza a szerző-. Többek között azt fejtegette, hogy "kenyér nélkül nincs igazi kultúra. 16