Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

munkálatok pedig siettetve hajtandók végre". A polgármester arra kérte a minisztert, hogy tárca járuljon hozzá a színházépület használhatóvá tételének költségeihez. Az előterjesztés szerint a főváros erre a célra két millió pengőt bocsátott rendelkezésre. A minisztérium a helyreállítási költsé15 gekhez 2,714.148 pengőt utaltatott ki. A Nemzeti Szinház 1945. szeptember l-jén nyitotta meg kapuit. Az állami szinházak díszletraktára is súlyos károkat szenvedett. Az aknatüz több helyen átütötte a fedélszéket, szerkezeti rombolásokat okozott, s nagy nyílásokat ütött a tetőn. Egy repülőbomba elpusztította a nagy díszletraktárban a plasztikus díszletek számára épített diszletfészért. Mivel itt a « szinházak felbecsülhetetlen értékű díszleteit a vízkártól kellett menteni, már 1945 februárjában helyreállították a tetősérüléseket, és megjavították a fedélszéket. A hajléktalanná vált Nemzeti Színháznak bérbe vették a Magyar Szinház épületét, kijavioctták a tetőzeti károkat, a vízcsőhálózatot és a sérült világítási berendezéseket, s már 1945. február közepére üzemképessé tették.^ A háború alatt a debreceni Csokonai Szinház épülete is erősen megrongálódott. A város saját erejéből az újjáépítést megoldani nem tudta, ezért kérte a kultuszminisztert, hogy a költségek 2/3 részét vállalja magára. A minisztériumi állásfoglalás az volt, hogy a vidéki szinházak támogatását mindenképpen meg kell oldani. Különösen öt vidéki színházat, a debrecenit, a szegedit, a pécsit, a székesfehérvárit és a miskolcit kell támogatni "mivel ezeket kulturcentrumokká akarják fejleszteni. A helyreállítási munkálatok halogatása életve13