Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

azély, amely a szinházak teljes megbénulásával járhat". A mi­nisztérium kérte a pénzügyminisztertől az újjáépítéshez szük­, _ 17 seges összeg kifizeteset. A szinházak normális működését az ország háború sújtotta gazdasági helyzete erősen akadályozta. Különösen a növekvő infláció jelentett komoly gondot a művészi munka feltételei­nek, a háborús károk kijavításának, a színművészek és a szín­házi alkalmazottak életfeltételeinek biztosítása szempontjából A sokszor késedelmesen kiutalt államsegélyek pár nap alatt értéküket veszítették, a színházi helyár-emelések pedig egy­részt a nézőszámot csökkentették, másrészt eáek sem tudtak lé­pést tartani a pénz elértéktelenedésével. 1945 őszén a színművészek szakszervezete 5o millió pengő fizetési előleg kiutalását kérte az állami szinházak művészei és alkalmazottai részére azzal, hogy a fizetéseket a későbbi­ekben rendszeresen hónap elején folyósítsák. A magánkezelés­ben lévő vidéki szinházak részére ugyancsak 5o millió pengő államsegély folyósítását javasolták a hiányzó felszerelések pótlására és a fizetések kiegészítésére. Az összeg a szinházak költségvetésének egyharmadát jelentette volna. A vallás-és köz oktatásügyi minisztériumi államtitkár decemberben egyhavi rend kívüli előleg kiutalásához kért hozzájárulást a pénzügyminisz­tertől az Operaház, a budapesti és a szegedi Nemzeti Szinház dolgozói részére. Az indoklás szerint a művészek a hiányos táp lálkozás és a fűtetlen helyiségek miatt állandó orvosi keze­lésre szorulnak, a legszükségesebb tüzelőanyagok és élelmiszer beszerzése végett már ingóságaikat és ruháikat is kénytelenek elcserélni. 1®

Next

/
Oldalképek
Tartalom