Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1719-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 18., Budapest)

7 Levéltári források 1719-1849 Szegedet a szabad királyi városok sorába 1498-ban iktatták be. A török hódoltság időszakában kiváltságait elvesztette. A város szabad királyi jogállását az 1715. évi 37. és 107. tc. alapján visszanyerte. Az 1719. évi kiváltságlevél már szinház létesitését is engedélyezte a városnak. A város önkormányzati és igazgatási szerve a városi tanács volt. Tevékenységét a tanácsüléseken fejtette ki. A tanácsülési jegyzőkönyvek 1717-től folyamatosan megvannak. A jegyzőkönyvi tárgyakat az 1770-es évek közepéig nem számozták. A folyamatos számozást II. József uralkodása idején kezdték el. Az első jegyzőkönyvekben található magyar nyelvű bejegyzés is, a későbbieket csak latin nyelven vezették. 1787 szeptemberétől német, 1791-től magyar nyelvűek a jegyzőkönyvek. Mutatóval ellátottak az 1779-1781 évek kivételével. Az un. "számozott iratok" azok, amelyek a tanácsülés elé kerültek,és a jegyzőkönyvnek megfelelő sorszámot kapták. Tárgyuk szerint ezek az iratok a tanács tevékenységének megfelelően sokrétűek, az igazgatási, rendészeti és gazdasági tárgykörökben, igy Szeged színháztörténetére vonatkozóan ezen tanácsi iratokat vontuk kutatás alá. Szeged Város Tanácsána

k a szinjátszó társaságokkal folytatott levelezésén keresztül nyomon követhető a város szinészetpártoló tevékenysége, az, hogy miként fogadta az egyes társulatokat, milyen előnyben részesitette a magyar szinészetet, és milyen intézkedéseket tett a mágyar szinészet állandósítása, s az önálló szinházi épület felállitása érdekében.